Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

93 Alperes beszámítási jogának a magánjog szempontjából általánosságban való elismerése mellett, az a további kérdés, vajon nincs-e a csődtörvény különös rendelkezései által korlátozva, vagy kizárva alperes beszámítási joga és hogy különösen a csődtörvény 223. és 224. §-ainak figyelembe vételével nem vesztette-e el alperes követelésének 6o°/c-ára vonatkozó igényeit és nem köteles-e megelégedni a kényszeregyezségi hányadok lejárt részleteinek beszámításával. E részben, miután az alábbiak szerint oly ok, mely alperes beszámítási jogának érvényesítését kizárná, fen nem forog, a kir. törvényszék azt találta megállapítottnak, hogy felperes követelése az alperesi ellenkövetelés hasonösszegü részének beszámítása folytán, már akkor, a mikor azok érvényesithetővé váltak, megszűnt, és hogy a beszámítási jog gyakorlása folytán a felperes által kötött kényszeregyezség joghatálya alperes követelésének csakis azon többletére terjed ki, mely a beszámítással kielégítést nem nyert. Tévesen hivatkozik felperes a csődtörvény 39. §-ának 1. pontjára és helytelenül állítja azt, hogy alperes beszámítását e törvényszakasz rendelkezése kizárja, mert alperesnek ugy váltókövetelési joga, mint kötelezettsége felperessel szemben az A. alatti számla, valamint a 87. a. csődleltár és io7. a. kimutatás szerint már a csődnyitás előtt fenállott, tehát alperesre, a ki felperes ellen megnyitott csőd előtt lett felperesnek hitelezőjévé és adósává, a csődtörvény 39. § ának 1. pontja nem alkalmaztató. Az a körülmény, hogy az A. a. számla szerint felperest megillető követelés a felperes elleni csőd elrendelése után vált érvényesithetővé, a beszámítási jogot ki nem zárja, mert annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy alperes mikor lett felperes adósává, nem a követelés lejárta, hanem annak keletkezési időpontja az irányadó, felperes követelési joga pedig az A. a. számla szerint kétségtelenül a csődnyitás előtt keletkezett. Mindezek alapján, miután felperes követelése az alperesi ellenkövetelés hasonösszegü részének beszámítása folytán megszűnik, keresetével elutasítandó volt. Alperesnek a megtartási és zálogjogra alapitott védekezése, mennyiben a beszámítás joga mint a megtartási és zálogjognál szélesebb körű jog elismertetett, mint tárgytalan mellőztetett.