Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

11 nem terheli, mert oly kis forgalmú üzletnél, a milyent ő folytatott, naplót és raktári könyvet vezetni nem okvetlenül szükséges, mert ezen könyvek nélkül is a szenvedő és vagyoni állapotot kimutatni lehet, az utóbbi vádra nézve pedig köztudomású dolog, hogy a kereskedők olyan egyének számára, kikkel csak kisebb üzleteket kötnek, a főkönyvben külön helyen számlát nyitnak. Ennélfogva vádlottat a Btk. 416. §-a 2. p. ütköző vétkes bukásnak vádja alól felmenteni kellett. Ellenben vádlott a Btk. 416. §. 4. p. ütköző vétkes bukásban vétkesnek volt kimondandó, mert 1888. évi április és május havában, tehát oly időben, mikor fizetésképtelenségét tudta, vagy tudnia kellett, uj adósságokat csinált. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül vétetett, hogy vádlott hitelezői érzékenyen lettek megkárosítva, ellenben enyhítőnek vétetett feddhetlen előélete. (1892. évi október 7. 10577. sz. a.) A szegedi kir. ítélő tábla: F. A. vádlott a Btk. 416. § ának 1. pontja alapján is nyilvánittatik bűnösnek a vétkes bukás vétségében, a vádlott fogházbüntetése három hónapra felemeltetik, s ezzel a változtatással a kir. tszék ítélete helybenhagyatik. Indokok: A 40. naplószám alatti szakértői lelet tartalmával meg van állapítva, hogy a vádlott által vezetett kereskedelmi könyvek a vagyonbukott ügyleteinek és vagyoni állapotának feltüntetésére alkalmatlanok. Ennélfogva a vádlottat, ki mint bejegyzett kereskedő már ezért szabályszerű üzleti könyveket vezetni tartozott, a vétkes bukás vétségében a Btk. 416. §-ának 2. pontja alapján is bűnösnek kellett nyilvánítani. Tekintve ezt, valamint tekintve, hogy S. I. a vádlott segédje 1888. évi április közepén, tehát rövid idővel a csőd elrendelése előtt főnöke megbízásából számos bécsi hitelezőnél a fizetés kilátásba helyezésével nagymérvű megrendeléseket tett hitelre, hogy tehát eme megrendelések és a bekövetkezett bukás között az összefüggés nyilvánvaló, s végül tekintve a bukástól származott kár nagyságát: a vádlott büntetését bűnössége fokához mérten fel kellett emelni. Egyebekben a kir. törvényszék ítélete helybenhagyatott vonatkozó indokaiból és azért, mert a vádlott maga beismeri, hogy 1888. évi márczius és április hónapokban kölcsönt csak áruraktára egy (részének elzálogosítása .mellett tudott szerezni, a megrendeléseket