Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

6o setlevél, mint annak mellékletéből kitűnik, miként követelésének nagyobb részét oly munkálatok képezik, melyek az egri kir. tör­vényszék előtt folytatott perben merültek fel s ez ideig részére bíróilag meg nem állapíttattak; ezen követelés elbírálására nézve tehát az egri kir. törvényszék, mint a per bírája illetékes az 1874. évi XXXIV. tcz. 58. §-a értelmében. A követelés más része állítólag perenkivüli eljárásnál fel­merült munkadijakat képez, melynek elbírálására ugyanazon §. értelmében az ügyvéd személyes bírósága illetékes. A keresetbe tehát két oly követelés foglaltatott együvé, mely­nek elbirálása külön ügybiróságokhoz tartozik; miután pedig ily­nemű követelések egy- s ugyanazon keresetbe össze nem foglal­hatók, felperest keresetével bírói illetőség hiányában elutasítani kellett. A budapesti kir. itélö tábla: A budapesti kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, az eljáró kir. járásbíróságot a 2123/93. sz. keresetre nézve illetékesnek kimondja és ugyanazt a további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. tcz. 58. §. arról az esetről intézkedik, melyben az ügyvéd diját és költségét az általa kép­viselt fél ellenében per utján érvényesiti és ez esetben azt ren­deli, hogy az ügyvédnek saját fele ellenében meg nem állapított dija és költsége iránti perekre nézve a perbíróság illetékes. A je­len esetben azonban felperes 1. r. alperes ügyvédet oly díj és költség iránt vonta perbe, mely elhalt férjének 1. r. alperes által történt helyettesítéséből merültek fel, a helyettes és az azt he­lyettesítő ügyvéd közti viszonyból eredő eme követelés tehát a fent idézett törvényszakasz intézkedése alá nem esik, a mennyiben a helyettes ügyvédnek helyettesitőjétől követelhető dija a perbíró­ságnál megállapítás tárgyát nem képezi, minthogy ott csak a meghatalmazott ügyvédnek a megbízó ügyfele elleni dijai álla­pithatók meg: ekkép tehát felperes elhalt férje mint helyettesi­tett ügyvédnek 1. r. alperes helyettesitője elleni követelését az eljáró kir. járárbiróságnál, mint személyes bírósága előtt érvénye­síteni annál inkább jogosult, mivel alperes ennek személyi illető­sége ellen kifogást nem tett, és így felperes az 1. r. alperes mint főkötelezettel szemben illetékes bíróság előtt indítván meg perét,

Next

/
Thumbnails
Contents