Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

S7 a kereseti váltótőkében, lejáratától folyó késedelmi kamatában s mint pervesztes, az 1868: LIV. tcz. 251. §. első pontja alapján a per és felebbezési költségben is marasztalandó volt. A m. kir. Curia: A kir. táblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. * * * = Ujabban bíróságaink következetesek azon elv kimondá­sában, hogy a házasság közvetítése nyerészkedésre nem irányul­hat és azért birói uton dij nem követelhető. A jelen határozat közvetítő szerepre vállalkozik annak megállapításával, hogy a közvetítő igényelheti tényleges költségeinek a megtérítését. 7­Midőn valamely város a vállalkozóval oly értelmű szerző­dést köt, hogy a vállalkozó viseli az állami adókat, ellen­ben a községi adók, községi járulékok, vámdijak és kövezet ­vám alól mentes: ez esetben a város az útadót, a mely nem állami adó, nem vetheti ki és nem hajthatja be, a mennyiben pedig azt a vállalkozótól közigazgatási uton behajtotta, a vállalkozónak a visszatérítés iránt kereseti joga van. (1893 deczember 7. 11879. sz. a.) A kassai kir. járásbíróság: dr. Brósz László ügyvéd által képviselt «Augsburg-i Légszeszgyár-társulat igazgatósága* felperes­nek, dr. Benczúr Géza városi ügyész által képviselt Kassa szabad kir. város közönsége alperes ellen 67 frt 58 kr. és jár. iránti sommás perében következőn ítélt: A bíróság kötelezi alperest, hogy felperesnek 67 frt 58 kr. tőkét megfizessen. Indokok: Kassa szab. kir. város közönsége és az «Augsburgi légszeszgyár-társulat* között fenálló szerződés 18. §. értelmében felperes társulat a szerződés tartalma alatt a községi adók, úgy­szintén a nyers anyagok, a légszeszgyártás és terjesztés, valamint a melléktermesztmények után kivethető községi járulékok, vám­Döntvénytár uj folyam. XXXVIII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents