Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

337 •csenek; már pedig kitűnik a vizsgálati adatokból, hogy VarraSur községben, hol az eset történt, sem orvos, sem szülész, sem szülésznő nincs és ennélfogva a nem szakértő által valamely szülésnél addig, mig szakértő bába nincs jelen, nyújtott segély a törvénynél fogva nem büntethető. (1893. évi október hó 24. 2500. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. itélö tábla végzése az abban felhozott és e helyütt is helyeseknek talált indokoknál fogva helybenhagyatik. "3Az 1881. évi LIX. tcz. hatályba lépte óta állandóan követett birói gyakorlattal meg lévén állapítva, hogy az idézett törvény 94. §-ában emiitett külön bíróságok eljárásaikban általában, különösen pedig az illetőségüket megállapító tények bizonyítása tekintetében is jogositvák az eskü általi bizonyítást belátásuk szerint alkalmazni, ebből a törvény ellenkező rendelkezésének hiányában okszerűen következik, hogy a felebbviteli bíróságok is kell, hogy jogosítva legyenek azokban az esetekben, melyekben az idézett tcz. 95. és 96. §§. értelmében bíráskodni hivatvák, a bizonyításnak ezt a módját alkalmazni, a nélkül, hogy e tekintetben a perjogban a rendes bíróságok előtti eljárásra vonatkozólag megállapított szabályokhoz kötve volnának. Eme felebbviteli bíróságok hatáskörébe tartozik annak a meghatározása is, hogy a nyertes fél részére elsőbiróságilag megállapított perköltségből milyen összeg essék az ügyvesztes fél terhére. (1894. évi 290. sz. a.) A budapesti áru- és értéktőzsde választó bírósága: A bíróság leszállítja illetőségét s ennélfogva arra kötelezi felperest, hogy alperesnek 30 frt ügyvédi dijat, a tőzsde pénztárába pedig 10 frt tőzsdei Ítéleti illetéket fizessen. Indokok: Az A. alatti ügylet beismerten nem alperessel személyesen, hanem annak állítólagos meghatalmazottjával Kajon E. Eliással lett megkötve s illetőleg ezen Kajon fogadta el az Döntvénytár, uj folyam. XXXVIII. 22