Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

332 Indokok: Ugy a kincstárilag kezelt, mint a nem kincstári kezelés alatt álló postahivatalok egyaránt az állami igazgatás egyik ágát képező teendőket végezvén, az ily postahivataloknál alkalmazott és államhatóság hozzájárulásával közhivatal körébe tartozó teendőket végező egyének is közhivatalnokoknak tekintendők. Tekintve a fenforgó esetet az elsőbiróság ítéletében helyesen előadott tényállás szerint kétségtelen, hogy vádlott a majsai postahivatalnál az ottani postamester által szervezetszerű jogosítványánál fogva nem csupán magánjogi szolgálattételre alkalmaztatott és e hivatalos tény a m. kir. posta- és távírda igaz gatóságnál bejelentetvén, ez által tudomásul vétetett. Vádlottnak a közigazgatási teendőkkel való különös megbízatása tehát a fenálló szabályoknak megfelelően történvén, teljesen alárendelt jelentőséggel bír az, vajon vádlott tett-e hivatalos esküt és vajon fizetését közvetlenül az állampénztárból vagy közvetve a postamestertől nyerte és pedig különösen azért, mert a Btk. 461. §-ában a közhivatalnoki minőség kellékei között ezen előfeltételek fel nem említtetnek, hanem a fősuly arra fektettetik, volt-e az illető egyén ez esetben állami közigazgatási teendők teljesítésére különös megbízatásánál fogva kötelezve. Hozzájárulván ehhez, hogy vádlott a fentebbi módon kifogástalanul nyert megbízatása körében közokiratot képező elismervényeknek kiállítására jogosított és szintén közokiratokat képező számadások és jegyzékek vezetésére, valamint hivatalos pénzek kezelésére kötelezve volt: meg kellett állapítani azt is, hogy vádlott az általa elsikkasztott pénzt közhivatalnoki minőségben vette kézhez, tehát hivatali sikkasztást követett el. Vádlott e cselekménye a 463. §. szerint büntetendőnek volt felismerendő, mert bebizonyíttatott, hogy ö cselekményének elpalástolása végett a kezéhez befolyt összegek egy részét a számadásból kihagyta és a bevezetéseknek emez elmulasztásával a vezetésére bízott számadásokat akként hamisított meg, hogy a bevételt szándékosan hamis összeg bejegyzésével 319 frt 82 kr.-ral kisebbnek tüntette fel, mint az valóban volt, továbbá, hogy a számadási mellékleteket képező 19 drb okmányt elrejtette és azokat csak akkor adta elő, midőn cselekménye a hatósági vizsgálat által már felderittetett. A büntetés kimérésénél súlyosító körülmények hiányában mint enyhítők