Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

320 törvények értelmében fiágat illetett örökölt ösi nemesi jószágaiban az örökösödést a fiágra szólóan szabályozni lehetett. A hivatkozott végrendelet azt a szabályozást tartalmazza; miután a nyiltparancs idézett szakasza értelmében az ott megirt előfeltételek és korlátok között az örökösödés szabályozása joghatálylyal alakszerű írásbeli végrendelettel és annak az illetékes polgári törvényszéknél letétbe helyezésével történhetett, a felpereseknek az az érvelése, hogy eme jogcselekményre csak közvégrendelet alkalmas és hogy az olyan végrendeletnek a bíróságnál letétele végrendelet alkotási jogcselekményt képez, elfogadható alappal nem bir ; miért is az ez alapon emelt felperesi kifogások tekintetbe vehetők nem voltak. A nyiltparancs idézett szakasza nem hagy fen kétséget az iránt, hogy az örökhagyó jelzett minőségű jószágaira a fiági örökösödést az osztr. ált. ptk. rendelkezéseinek megfelelő Írásbeli magánvégrendelettel is, a milyen a B. alatti, joghatálylyal szabályozhatta, de a joghatály a nyiltparancs 5. §-ában megirt minden előfeltétel megtartásától van függővé téve. Emez előfeltételek egyik lényeges részét az alakszerű írásbeli végrendeletnek az illetékes polgári bíróságnál az osztr. ált. ptkv. hatályba léptétől számított 3 éven belül letétbe helyezése képezi. A per adataival és különösen a kolozsvári kir. törvényszék irattárában elhelyezett, a letett végrendeletek jegyzékéről szóló D. a. kivonattal bizonyitva van az, hogy b. Bánffy Dániel 1856. évi július 22-én, tehát az osztr. ált. ptkvnek az erdélyi részekben hatályba léptétől (1853. évi szept. 1.) számított 3 éven belül 5262. sz. a. a kolozsvári feloszlatott cs. és kir. kerületi törvényszéknél egy írásbeli végrendeletet letétbe helyezett; de miután azt a végrendeletet szintén a D. alattiból kitetszöen ifj. Pataki József 1861. évi május 4-én a letétből kivette s azt, mint az alperesek kifejezetten beismerik, az örökhagyónak átadta ; ha a felperesek tagadásával szemben a B. a. végrendelet a D. a. szerint 1856. évben letett írásbeli végrendelettel azonosnak is vétetik; miután az örökhagyó a Patakitól átvett B. alatti végrendeletet 11 éven át magánál tartotta s azt az E. a. jegyzőkönyv tanúsítása szerint a kolozsvári kir. törvényszéknél csak 1872. évi június 6-án helyezte bírói letétbe, ezzel az 1856. évi letétnek a hatálya megszűnt és az a hatály az újra letétellel fel nem éledt; mert a dolog termé-