Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

317 jogából következik, hogy meghatározhassa azt is, mely vagyonait tekinti ősi fiáginak és hogy melyekre kivánja a hitbizományi helyettesitést alkalmazni. A végrendeletek érvénytelenségét ennélfogva az sem vonja maga után, hogy az örökhagyó ősi fiági javait helytelenül jelölte meg. Annak, hogy a hitbizomány felállitására vonatkozó intézkedés nem foganatosítható, nem az a következménye, hogy a végrendelet érvénytelen és törvényes örökösödésnek van helye, hanem az, hogy a hitbizományban végrendeletileg kijelölt örökösök az ált. ptkv. 611. és 612. §-ok korlátai között hitbizományilag helyettesitetteknek tekintendők. , (1894 márczius 13. 8142. sz. a.) A kolozsvári kir. törvényszék: dr. Isacu Aurél ügyvéd által képviselt b. Bánffy Jenő és b. Bánffy Ernő felpereseknek, Benel Ferencz ügyvéd által képviselt özv. b. Bánffy Dánielné sz. Gyárfás Anna 1., Munteanu Ágoston ügyvéd által képviselt b. Bánffy Dezső 2., dr. Matuska Péter ügyvéd által képviselt gr. Korniss Viktor mint b. Bánffy Kázmér és Ferencz kiskorúak ügygondnoka 3., és nem védekezett b. Bánffy Zoltán 4. rendű alperesek ellen, néh. b. Bánffy Dániel végrendeleteinek érvénytelenítése és hagyatékában törvényes öröklés iránti perében a következő Ítéletet hozta : A néh. b. Bánffy Dániel által 1886. évi július ig-én az 1881. évi márczius hó 29-én tett s a keresethez B. és C. alatt csatolt végrendeletek, valamint az utóbbira 1885. évi deczember 20-án reá vezetett «utólagos észrevétel* czimü fiókvégrendelet érvényteleneknek nyilváníttatnak és ennek folyományául kimondatik, hogy a néh. b. Bánffy Dániel hagyatéka átruházására nézve a törvényes örökösödésnek van helye és alperesek kötelesek tűrni, hogy a hagyaték a törvényes örökösödés szabályai szerint adassék át. Indokok: Özv. b. Bánffy Dánielnének az alperesittetésre nézve tett kifogását a kir. törvényszék a perre utasító végzésnek II. f. elbírálása után tárgytalanná váltnak tekintette. Alperesek közül b. Bánffy Zoltán perfelvételre nem jelent meg, vele szemben az 1868. évi LIV. tcz. 112. §-ában foglalt rendelkezés nyerhetett alkalmazást.