Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

|»4 ható nem volt, mert állítólagos félelmét mivel sem igazolta, de maga sem állitja, hogy a csendörök által bármi módon bántalmazva vagy megfélemlítve lett volna; a vizsgálóbiróság előtt is őszintén beismerte tettét a nélkül, hogy erre bárki által is kényszeríttetett volna. A megtartott helyszíni szemle alkalmával vádlott a vizsgálóbírót minden utasítás nélkül önkényt vezette arra a helyre, a hol a gyújtást elkövette ; tekintve, hogy a tüz csakugyan azon a helyen gyulladt ki, a hol a vádlott mutatta : igy ezen körülmény vádlott bűnössége mellett bizonyít annyival inkább, mert ha vádlott abbeli védekezése, hogy a tüz kiütésekor a pajtától távolabb az utczán volt volna, lehetetlen lenne a körülményekkel egyező felvilágosítással szolgálnia. De végre Deutsch Jánosné tanú hit alatt tett vallomása is vádlott bűnössége mellett bizonyít. Nevezett tanú ugyanis látta vádlottat a tüz keletkezése előtt néhány perczczel a pajta előtt menni s a tüz kiütésekor pedig az égő pajtától mintegy 6—8 lépésnyiről visszafelé jönni. Ennek folytán vádlottnak a csendőrség és a vizsgálóbiróság előtt tett, bár indokolatlanul visszavont beismerő vallomása a megtartott helyszíni szemle eredménye és Deutsch Jánosné tanú vallomása, valamint a vizsgálat és végtárgyalás egyéb adatai alapján vádlott bűnössége tagadásával szemben is bebizonyitottnak veendő és tekintve, hogy vádlott az orvosszakértői vélemény szerint a bűncselekményt beszámítható állapotban követte el, az terhére büntetőjogilag megállapítandó volt ; tekintve azonban, hogy a gyújtás nappal és oly időben történt, midőn a pajtában senki sem tartózkodott és igy emberek élete veszélyeztetve nem volt, a cselekmény a Btk. 423. §. helyett a 422. §. 1. pontja alapján volt minősítendő. A büntetés kimérésénél vádlott előélete és azon körülmény, hogy az orvosszakértöi vélemény szerint vádlott a hosszabb időn át folytatott mértéktelen pálinkaivás következtében folyton kábult állapotban volt, mely állapota folytán általánosságban is, de különösen e cselekmény elkövetésének idejében az alkohol élvezete következtében akaratának szabad elhatározásában lényegesen befolyásolva volt, mint lényeges enyhítő körülmény figyelembe vétetett s az okozott kár, mint súlyosító körülménynyel szemben is a Btk. 92. §. al-