Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

312 Indokok: V. F.-né magában álló vallomásával meg nem állapitható, hogy M. S. 20 frtot vett volna ki sértett fél pénztárczájából, midőn őt 1892. évi szeptember 27-én az istvántéri piaczon Sz. M. együtt és közösen megfogta, hátradöntötte és pénztárczájától megfosztani iparkodott; midőn pedig a megtámadott nő tárczáját a mellette álló U. E.-nak átadta, ezt az utóbbitól elvette. Miután pedig M. S. azon előadását, hogy ö ezen alkalommal csak 10 frtot vett ki a tárczából, H. I. vallomása is támogatja ; miután a sértett fél maga sem tagadja, hogy M. S.-nak 18 frttal tartozott, nem állitható, hogy terheltnek szándéka vagyoni haszonra irányult, midőn a sértett felet erőszakkal akarta követelésének kielégítésére kényszeríteni. Más a vagyoni előny és más a vagyoni haszon. A jog szempontjából a kintlevő követelés a vagyonnak ép olyan alkatelemét képezi, mint a készpénz és a követelés bahajtása által a hitelező csak kielégítést, de nem hasznot szerez. Ha tehát a Btk. 350. §-ban előforduló ezen kifejezés «jogtalanul" formális és nem materialis értelemben volna is veendő: még azon esetben sem lehetne a jelen esetben a zsarolás vétségét fenforgónak tekinteni; miután azonban mindkét terhelt, habár csak rövid időre a sértett felet személyes szabadságától megfosztották, minthogy az életbeléptetési törvény 46. §-ának 3. pontja értelmében a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak, a Btk. 323. §-ban meghatározott vétség azon esetei, melyeknek büntetése hat hónapot meg nem halad, az okiratokat illetékes eljárás végett az elj. szab. 8. §. szerint illetékes hatósághoz áttenni kellett. (1893 május 20. 3791. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbirósági végzés megváltoztatásával M. S.-t és Sz. M.-t a Btk. 350. §-ba ütköző zsarolás vétsége miatt vád alá helyezi és a kir. törvényszéket a további eljárás foganatosítására utasítja. Indokok: A zsarolás alkatelemét nem az képezi, hogy a tettes által kierőszakolt vagyoni haszon jogtalan legyen, hanem az, hogy a tettes által alkalmazott eljárás legyen törvénybe ütköző ; a minthogy zsarolást képez oly szolgáltatás jogtalan kierőszakolása is, melyre a kényszeritett személy a tettessel szemben jogilag kötelezve van. M. S. és Sz. M. ellenében részben beismerésük, részben a vizsgálat során kihallgatott sértett, továbbá