Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

<8S Mindazonáltal a létrejött házasságot I. r. vádlottra nézve ujabbi, eddig nem mutatott nyomatékos enyhítő körülménynek jelentette ki, mig ezen körülményt II. r. vádlott irányában mint teljesen nyomatéktalant teljesen mellőztetni indítványozza. A kir. törvényszék azonban a kir. ügyésznek ezen érvelését el nem fogadta, mert az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében, mihelyt a sértett fél, kinek indítványa nélkül az eljárás folyamatba nem tehető, az inditványát törvényes módon megtette, ezen indítvány többé vissza nem vonható, hanem ezután már a cselekményre nézve az eljárás hivatalból folytatandó s igy a jelen esetre a Btk.-nek, a m. kir. Curia döntvényének és a bűnvádi törvénykezési gyakorlatnak a magánvádra üldözendő cselekményekre vonatkozó rendelkezései és intézkedései nem alkalmazhatók és pedig annál kevésbbé, mert a magánvádra üldözendő cselekményeknél azon viszony (házasság, rokonság, szolgálat, közös háztartás stb.), melynek alapján a vád visszavonható, már a cselekmény elkövetése idejében fenforog és létezik, s igy a sértett félnek már a vizsgálat stádiumában módjában áll a vádat visszavonni, itt tehát indokolva van, hogy a törvénykezési gyakorlat a vád visszavonása iránti jogot az I. bírósági ítélet kihirdetése előtti időig korlátozta és szabta meg, ellenben az erőszakos nemi közösülés bűntetténél a Btk. 240. §-a értelmében a cselekmény csak akkor nem büntettetik, ha a tettes és sértett között a bűnvádi ítélet hirdetése előtt házasság jött létre, ez esetben tehát a házassági viszony, mely a cselekmény büntetlenségét eredményezi, a cselekmény elkövetése idejében még nem létesült, hanem ezen házassági viszony csak későbben s nem ritkán bizonyos akadályok megszűnte után jöhet csak létre, s igy ha a vizsgálat gyorsan befejeztetik és az ügy tárgyalására rövid határidő kitüzetik, a tettesnek rendszerint módjában sem állana az elsőbirósági ítélet kihirdetéséig ezen a büntetlenségét eredményező házasságot megkötni, minélfogva mivel sem indokolható az, miszerint a Btk. 240. §-ának oly értelmű magyarázat adassék, hogy a tettes és a sértett között csakis az elsőbirósági ítélet hirdetése előtt létrejött házasság eredményezze a cselekmény büntetlenségét, hanem miután a Btk. 240. §-a e tekintetben korlátozást nem foglal magában, ezen 240. §-t ugy kellett magyarázni, hogy