Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVIII. kötet (Budapest, 1894)

minősített lopás vétségében és ezért a Btk. 340., 341. §§-ai alapján, a 92. §. felhívásával, az ítélet foganatba vételétől számítva egyenként egy havi fogházra és egy évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetnek. Indokok: Az eljárás adatai szerint P. András 1889. évi ápr. havában elhalálozván, az ennek hagyatékához tartozó ingatlanok hátrahagyott özvegye P. Andrásné született K. Borbála és ettől származott két kiskorú gyermekei birtokában maradtak. P. Mihály és P. Mária férjezett K. Jánosné vádlottak, mint néhai atyjuk P. Andrásnak első feleségétől származott törvényes gyermekei az említett hagyatéki ingatlanokhoz szintén örökösödési joggal bírnak ; de mostoha anyjukkal a hagyatékra nézve kiegyezni vonakodnak, mivel ennek haszonélvezeti jogát elismerni nem akarják, a törvényes eljárás pedig meg van nehezítve a miatt, mert az ingatlanok még mindig az örökhagyó édesatyja nevén vannak telekkönyvileg felvéve. Ily körülmények között P. Mihály és P. Mária néhai atyjuk hagyatékában mostoha anyjukat folytonosan háborgatták ; az ingatlanokat már egy izben önhatalmúlag elfoglalták, ugy, hogy özvegy P. Andrásné kénytelen volt ellenük sommás visszahelyezési keresettel élni s daczára, hogy eme keresetét megnyerte s az ingatlanok birtokába bíróilag visszahelyeztetett ; daczára továbbá, hogy a nevezett vádlottak a birtokháboritástól az ítéletben kifejezetten is eltiltattak: mégis mult 1891. évi szeptember havában — mint maguk is beismerik — a hagyatéki ingatlanokon termett 12 kocsira való kukoriczát, 2 kocsira való muhart, 31/,, mérő babot s 4—5 frt értékű mustot önhatalmúlag elvittek s azokat maguk között felosztván, jogtalanul eltulajdonították ; melyeknek értékét káros összesen 162 frt 50 krra értékli s ebben vádlottakat marasztalni kéri. Vádlottak elismerik, hogy az emiitett terményeket — eltiltás daczára — a hagyatéki ingatlanokról elvitték és eltulajdonították, de azt hozzák fel, hogy az ingatlanokhoz nekik joguk van ; azokat a mult évben ők szántották, ők vetették be s igy azoknak termése is őket illette; azoknak elvétele és eltulajdonítása által tehát lopást el nem követtek. Miután azonban a hagyatéki ingatlanok az özvegy birtokában maradtak s a 8. naplószám alatti polgári perben hozott Ítélettel