Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

59 végrehajtás utján sem volt volna behajtható, melyet ennélfogva a nyert ítélet értelmében alperesnek jogelőde felperestől követelni jogosítva volt, és a mely összeg e szerint felperesnek kárát nem képezheti, ellenben az alperes által felperestől végrehajtási kényszer következtében behajtott 897 frt 40 kr. összegnek többi 711 frt 32 krt tevő része e szerint az alperes által jogtalanul behajtott, a már előbb felhozottak szerint oly összeg, melyet felperes a felvétel napjától számítandó 6% kamataival alperestől visszakövetelni jogosítva van. Ezeknél fogva az elsőbiróság ítéletének részben való megváltoztatásával alperest 711 frt 32 kr. összegnek és ezen összeg után a felvétel napjától számítandó törvényes kamatnak megfizetésére kötelezni kellett. De meg kellett változtatni az elsőbiróság ítéletét abban a rendelkezésében is, mely szerint alperes a fizetésre csak a jogelődjéről reá szállott vagyon értékéig köteleztetett és alperest a fizetésre a saját bármely vagyonából kötelezni kellett, mert a kereseti összeget jogtalanul alperes hajtotta be, annak visszafizetéséért ennélfogva ő maga személyesen felelős. Nem lehetett B felhozottakkal szemben figyelembe venni alperesnek azt az érvelését, hogy ő a kereseti követelést birói határozatok alapján és igy jogosan hajtotta be és hogy ezt jóhiszemüleg tehette is, mert arról, hogy az egyenes adósok ingatlan vagyonnal birnak, ő tudomással nem bírt, valamint azt az érvelést sem, hogy felperes követelését csak az egyenes adósoktól, mint a kiknek tartozását fizette, követelheti vissza és pedig jelen esetben annyival inkább, mert az a kimutatott vagyonokból még ez időben is behajtható ; mert az Ítélet szerint felperes csak feltételesen lett a fizetésre kötelezve és mert alperes ellene a végrehajtást azon az alapon eszközölte ki, hogy az egyenes adósok irányában sikertelenül vezetett végrehajtásról tanúskodó okiratokat csatolt ; a bíróság tehát a végrehajtást csak az alperes által nyújtott, a végrehajtásnak felperes ellen való elrendelésére formailag elegendőnek látszó bizonyítékokra tekintettel rendelte el, míg ha a bíróságnak tudomása lett volna arról, hogy az egyenes adósoknak ingatlan vagyonaik vannak, a végrehajtást el sem rendelte volna; alperes tehát tényének jogossága tekintetében a birói határozatokra sikerrel nem hivatkozhatik ; továbbá, mert a keresethez csatolt