Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

48 eladott ingatlan az ö tulajdonát képezi, oly hamis ténybeli állítás, mely panaszlónak, mint valódi tulajdonosnak jogára vonatkozólag lényeges lévén, panaszló ezen jogának megtámadását egyenesen maga után vonja; tekintve, hogy vádlott ezt is anyagi haszon czéljából tette; tekintve, hogy ezen körülmények által a Btk. 400. §-ában körülirt értelmi közokirathamisitásnak s illetőleg az ezen §. második bekezdésében meghatározott bűntettnek esete is tényleg létrejött; tekintve, hogy ezen utóbbi bűntett a csalás bűntettének létrehozatala czéljából követtetvén el: a 95. §. alapján a csalás bűntettének a közokirathamisitás bűntettével való eszmei halmazata következett be. Szabó Ágnes vádlott a 379. §-ba ütköző csalás bűntettének és a 400. §. második bekezdésében meghatározott közokirathamisitásnak a 95. §. szerinti eszmei halmazatában mondatik ki bűnösnek s a másodfokú bíróság által a 92. §. alkalmazásával kimért fogházbüntetése a 383. §. alapján nyilvánittatik kiszabottnak, a pénzbüntetés és a 388. §-ban megszabott mellékbüntetések azon indokból mellőztetvén, mert a kir. ügyész csak a 400. §. második bekezdésére alapította vádinditványát. Mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletének ily változtatásával egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. * * * = A Curia ez esetben is hangsúlyozza és pedig a két alsóbirósággal szemben azon ujabb gyakorlatát, mely az ingatlan kétszeri eladását csalásnak is minősíti. (L. Dt. u. f. XXXIV. köt. 59. lap, XXXI. köt. 164. lap.) De azt hiszszük, hogy a curiai indokolás egy részével még azok is alig fognak egyetérteni, a kik magát az elvet helyesnek tartják. A Curia ugyanis ugy construálja a csalás fenforgását, hogy felteszi, hogy «a másodszor eladónak akkor, mikor az egyszer már eladott ingatlant a tulajdonos kijátszásával másodízben eladja, akarata tulajdonképen oda irányul, hogy az első vevőben általa régen (t. i. az első