Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

40 által majdan esetleg megállapítandó, általa (alperes által) egy összegben előre meghatározott kártérítési pénzbeli követelésének biztosítására és nem tulajdoni igény megóvása czéljából kérelmezvén alperes a büntető bíróságnál a megtámadott biztosítás elrendelését, mit nyilvánvalólag csak ugy tehetett, ha maga is annak tulajdonaként tekintette a tárgyakat, melyekre a biztosítást kérte és foganatosította, ki ellen biztosítási kérelme irányult. Az eljárásnak a ptr. 9. §-a alapján felfüggesztésére ok nem forog fen, annál kevésbé, miután a már említett visszakövetelési perben a másodbiróság ítélete ellen maga alperes által beadott felebbezéshez csatolt ítélet szerint a büntető bíróság is kimondotta, miszerint a kérdésben forgó tárgyak tekintetében a két csődtömeg között vitás ellentétes igények eldöntése a büntető bíróság hatáskörén kivül esik ; mert a kir. Curiának a visszakövetelési perben hozott fent körülirt ítéletével végérvényesen kimondatván az, hogy a kérdésben forgó tárgyak felperes csődtömeghez tartoznak, a jelen kereset folytán szükségképen megoldást igényel azon kérdés, hogy a csődnek Schulhof Lipót és társa czég ellen megnyitását megelőzőleg alperes által azon tárgyakra nyert zálogjog a csődtörvény I. r., 3. fej. értelmében a biztosítást szenvedettnek csődhitelezői irányában hatályában fentartható-e vagy nem ? mert azon esetben, ha a megtámadott biztosítás Schulhof Lipót és társa czég ellen nem foganatosíttatott volna, az alperes által képviselt csődtömeg s illetve csődhitelezők, a büntető bíróság által részökre netán megállapitandott kártérítési összeget a kártérítésre kötelezettnek csődbejutása következtében ennek csődtömege ellen kétségtelenül csupán ugy mint csődkövetelést érvényesíthették volna, ha tehát a megtámadott biztosítás által zálogjogot, külön kielégítési alapot szereztek, a mint a kir. Curiának 69. sz. bünt. döntvénye értelmében szereztek is, a csődtörvény I. r. 3. fejezetének rendelkezései az ekként szerzett zálogjogra, mint a mely által a közadósnak vagyona a többi csődhitelező elől elvonatott, kétségtelenül alkalmazást találnak, végre; mert a másodbiróság ítéletében ide vonatkozólag felsorolt adatok összeségének és összefüggésének a csődtörvény 39. §-a értelmében méltatása utján a kir. Curia is azon meggyőződésre