Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

2 5 mezendő, a törvényszéki kereskedelmi ülnök nem tekinthető oly bírónak, a ki esküdtszéki képességgel nem birna; az állandó bírósággal szemben a polg. törv. rendtartás szerint érdekeltség czimén csak korlátok között érvényesíthető kifogásolási jog pedig az esküdtekkel szemben megengedett feltétlen visszavetési jog keretén kivül nem érvényesíthető. II. A kereskedő szavatossággal tartozik a vevővel szemben azért, hogy a tőle megvett áru közönséges rendeltetésének megfelel, tehát azért is, hogy a tőle megvett mag termőképes legyen. (1893 máj. 25. 445. sz. a.) A muzslai kir. járásbíróság: Alperes köteles a kereseti összegből 44 frt tőkét, annak 1892 július hó 18. napjától járó 6% kamatait és mérsékelten 22 frt 15 kr. megállapított perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. Ezen itélet a jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtható. Indokok: Alperes a tárgyalás folyamán beismerte, hogy folyó 1892 tavaszán a répamagot felperes tőle vásárolta. A kihallgatott tanuk Zs. J. és B. B. egybehangzó tanuzmányaik által pedig beigazoltatott az, hogy alperes a répamagot mint jó minőségűt adta el felperesnek. Minthogy pedig az eladó mindazon árunak jóságáért és belső kellékeiért, a melyek külsőleg fel nem ismerhetők, felelős, alperes az általa felperesnek eladott és rossz minőségűnek bizonyult répamagért szavatossággal tartozván, a felmerült károkat megtéríteni köteles. Tekintve, hogy a répamag rosszasága miatt felperesnek felmerült kára a szakértő becsüsök által akként állapíttatott meg, hogy a felperesi és bírósági szakértők szerint az évi tényleges kár 96 métermázsa répa 60 krral számítva 57 frt 60 krra, alperesi szakértő által pedig 94 métermázsa répa 50 krral számítva 32 frtra becsültetett: a bíróság a tényleges kárt a becsű középaránya szerint,