Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

W. L., ki szintén közvetítő volt a felperes és közadós közti egyezkedésnél, már július hónapot jelöli meg a tárgyalások határidejéül, a mikor közadóst már fizetésképtelennek tartották, aug. havában pedig az már közbeszéd tárgya volt. Ezen tanúvallomásokkal szemben alperes, ki a fölhívott törvényszakasz 3. pontja értelmében arra volna kötelezve, hogy ö szolgáltasson bizonyítékot arra nézve, hogy közadósnak a bekebelezés kieszközlése alkalmávali fizetésképtelenségét nem tudta, nem csak semmivel sem igazolja abbeli állítását, de sőt az ez irányban felperestől neki kinált esküt sem fogadta el, míg más oldalról azon körülménynek a bebizonyítása, hogy közadós aug. 6-a után még teljesített fizetéseket, a felperesi tanuknak e részben föltett kérdésekre adott válaszaival egyáltalában nem sikerült. Alperes azon védekezése, hogy mivel közadós nem volt kereskedő s így a csődöt maga ellen törvény szerint megkérni kötelezve nem lévén, a megtámadás alapjául vett törvényszakasz ő ellenében alkalmazást nem találhat, bírói figyelembe nem jöhet. A debreczeni kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét a csődtörvény 27. §. 2. pontjaira alapítva, az alperes szerzett zálogjogát azért kéri hatálytalannak kimondani, mert alperes a bekeblezést oly időben eszközölte ki, a mikor már a közadós fizetéseit megszüntette és erről alperes tudomással bírt. A fizetések megszüntetése azonban, mint az a csődtörvény 244. §-ából kitűnik, csakis akkor szolgálhat megtámadás alapjául sikerrel, ha a közadós kereskedő volt, mert a hivatkozott törvényszakasz szerint a fizetések megszüntetése csakis kereskedőkkel szemben szolgálhat csődnyitásra indokul, miből ismét kétségtelen, hogy a nem kereskedőknek oly jogcselekményei, melyek által egyes hitelezői biztosítást vagy kielégítést nyertek, valamint ezekkel a jogcselekményekkel egy tekintet alá eső zálogjog szerzések is, melyek nem kereskedő ellen foganatosíttattak, a 27. §. 2. pontja alapján sikerrel csak akkor támadhatók meg, ha a zálogjog szerzésekor közadós ellen a csödkérvény már beadatott s erről biztosítást nyert hitelező egyszersmind tudomással bírt.