Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

345 «2. §-a kihágásnak nyilvánitotta a zugirászatot, és hogy kimondotta azt is, hogy abban az esetben, iha szabadságvesztés büntetés alkalmazásának van helyen, a cselekmény elzárással büntetendő, a törvényhozásnak az a határozott szándéka tűnik ki, hogy az E. L. T. a zugirászatot még enyhébb tekintetek alá vonta, mint maga az ügyvédi rendtartás 39. §-a ; mert a kihágási Btk. 16. §-a szerint a kihágás büntetése nem haladhat tul két hónapi elzárást, ellenben az ügyvédi rendtartás 39. §ának 2-ik bekezdése 3 hónapig terjedhető a fogsággal* való fenyítést ir elő ; tekintve azt, hogy az 1874: XXXIV. tcz. 39. §-ának rendelkezései törvény által sem eltörölve, sem pedig az E. L. T. 12. §-ában foglalt megállapítástól eltekintve, módosítva nem lettek, sőt azok az E. L. T. 5. §. 3. pontjában hatályukban fentartattak; tekintve ezekhez képest, hogy az E. L. T. 5., 12. és 13. §§-ai egybevetéséből kitűnik, hogy a törvényhozás az 5. §. 3. pontjában feltétlenül fentartott büntetendő cselekményt — a zugirászatot — mint sui generis kihágást akarta fentartani, mert különben már előzően bevette volna a kihágási Btk.-be, — világos tehát, hogy az ügyvédi rendtartás 39. §-ában foglalt kivételes büntetési rendszert meghagyta : — s figyelembe véve a büntettek és vétségekről szóló törvénynek a kihágási Btk. 12. §. értelmében a kihágásoknál is érvényényesülő 1. §-át is, mely szerint senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra elkövetése előtt a törvény (jelen esetben az 1874 : XXXIV. tcz. 39. §-a és az 1880: XXXVII. tcz. 5. és 12. §§.) megállapított, miből következik, hogy a zugirászat büntetése első és másod izben más nem lehet, mint pénzbírság, mely a fokozatosságnál fogva annál kevésbbé változtatható át szabadságvesztés-büntetésre, mert különben ily tág törvénymagyarázat, illetve törvényt pótló intézkedés az 1874: XXXIV. tcz. 36. § ában foglalt büntetési rendszernek nemcsak módosítása, de a törvényhozó akaratával ellenkező szigorítása volna ; holott a bíró a törvényt kiterjesztően nem magyarázhatja, s különben is, büntető perben az enyhébb és nem a szigorúbb magyarázatnak kell érvényesülnie, a kifejezettek után kétségtelen, hogy a zugirászat kihágásánál a büntetés szorosan csakis az ügyvédi rendtartás 39. §-ában előirt fokozatos