Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

344 büntetési nemre, nem pedig az első és második esetben kizárólag csakis «pénzbirság»ban megjelölt büntetésre érthető, mert a három önálló, s csak egymás után sorrendben alkalmazandó fokozat, félreérthetlenül oly kivételes büntetési rendszert képez, melynél a szabadságvesztés-büntetés alkalmazhatása — az előzően már két izben pénzbirsággal történt megbüntetés feltételéhez van kötve, s e szerint a szabadságvesztés-büntetésnek első és másod izben való alkalmazhatása, feltétlenül ki van zárva, — s igy eme határozott törvényi rendelkezés folytán, a zugirászati esetek elbírálásánál az 1880: XXXVII. tcz. íz. § ának figyelemben tartása mellett, egyedül csak az 1874: XXXIV. tcz. 3Q. §-a lehet az irányadó; tekintve, azt is, hogy az 1880 : XXXVII. tcz. 13. §-a kimondván azt, hogy az érintetlenül hagyott törvények, rendeletek és szabályok alapján kiszabott pénzbüntetések átváltoztatásánál, ha 300 frtot tul nem naladó pénzbeli büntetés változtatandó át, elzárás, ellen esetben pedig fogház alkalmazandó, ezen érintetlenül hagyott törvények, rendeletek és szabályokat csak a törvény 4. és 9. §§-ban felsoroltakra vonatkoztatja, az 5. §-ban azonban, melyben a zugirászat kihágása is felsorolva van, abban felhiva nincs, holott, ha átváltoztatás tárgyává kívánta volna tenni a törvényhozó a ?ugirászat után kiszabott pénzbírságot is, ugy nyilvánvalóan az 5. §. 3. pontjára is hivatkozik vala ; tekintve, hogy az a körülmény, mely szerint az 1880 : XXXVII. tcz. a míg egyrészt az első és másodízben alkalmazandó pénzbírságot semmi más büntetéssel nem helyettesíti, másrészt a harmad izben alkalmazandó «fogságot* már elzárásra rendeli átváltoztatni, mint kivétel épen megerősíti az 1874: XXXIV. tcz. 39. §-ában foglalt szabályt vagyis a pénzbírság alkalmazását, a mely hogv át nem változtatható, szembeötlően kitűnik abból is, hogy az É. L. T. többször hivatkozott 5. § ában, annak 2. pontja alatt a törvényhozás kifejezetten fentartott olyan törvényi intézkedést is, a minő az 1875 : XXI. tcz. 6. §-ában foglaltatik, — a mely szerint ugyanis : «az elmarasztalt vagyontalanságának esetében a kiszabott birság büntetés «fogsággal» felváltatni rendeltetett, e birság minden 5 frtjára egy napi fogság számíttatván* ; minthogy már abból, hogy az életbeléptetési törvény 5. illetve