Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

303 A m. kir. Curia: A másodfokú biróság Ítélete a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyalik. * = Dtdr u. f. I. 265. 1. szintén kimondta a Curia, hogy a vevő a más helyről küldött árut azonnal köteles átvenni, a mint annak megérkeztéről értesítve lesz, mert különben már az átvé­tel mint ilyen körüli késedelem eo ipso maga után vonja, hogy a megvizsgálás és rendelkezésre bocsátás szintén elkésetteknek tekintetnek. Ugyanezt mondta ki a Curia 1754/91. sz. a. is. 94. Személyes szabadság megsértése. — Leányrablás. (1893 november 14. 2889. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Jaksity Izsó I. r. (19 éves), Kékity Jásó II. r. (20 éves), Zsivity Milos III. r. (21 éves) vád­lottak az ellenük emelt vád alól felmentetnek. Indokok: U— — Román panaszkép előterjeszti, hogy 1892. máj. 29-én Sz nevü leányát vádlottak a községből elrabolták s csak másnap sikerült neki a leányt megmenteni és hazahozni. U— — Sz— — a tényállást akkép egésziti ki, hogy a jel­zett nap estéjén házuk előtt üldögélt s a szomszéd nőkkel be­szélgetett, mire Jaksity Izsó társaival odajőve, azt kérdezte tőle, akarsz-e enyém lenni, mire panaszosnő tagadólag válaszolt, erre Jaksity Izsó megragadta karját, Kékity Jásó pedig körülnyalá­bolta és ketten a Zsivity Milos által hajtott kocsira tették és daczára annak, hogy lármát csapott, vele a Dudvarszky Gábor szállására hajtattak, a hová megérkezve, a két elsőrendű vádlott által egy szobába vitetett. Vádlottak beismerik, hogy panaszosnőt kocsin magukkal vitték, de határozottan tagadják, hogy ellenében legcsekélyebb erőszakot használtak volna, sőt kijelentik, hogy az elvitel pana­szos nővel előzetesen történt megbeszélés következménye volt. Ugyanis Jaksity Izsó azzal védekezik, hogy ő egy év óta járt a leányhoz és pedig akkor, a midőn az atyja a szálláson volt, ebbeli előadását most nevezett vádlottak támogatják :

Next

/
Thumbnails
Contents