Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

296 Indokok: A felperes az atyaság bizonyítása tekintetében P. D. és P. F. tanukra hivatkozott, egyszersmind szükség eseté­ben az alperesnek kinált és visszakínálható főesküvel kívánta bizonyítani. A tanuk az atyaság tekintetében mitsem bizonyítot­tak ; a föeskü elfogadására nézve pedig az alperes nem nyilatko­zott, jóllehet ügyvéd által képviseltetett; ennélfogva alperes a prts. 233. és 234.. §§-ai alapján erre a körülményre pervesztesnek nyilvánítandó és a kir. járásbíróság ítélete eme részének megvál­toztatásával az alperes feltétlenül marasztalandó volt. Ugyanezen ítéletnek egyéb megvizsgált része pedig azért volt helyben­hagyandó, mert az 1879. évi február 8-ik napján kiállított szer­ződés házassági együttélés czéljából köttetett, a mely azonban a házastársi viszonyba lépni akaró felek között nem lelkészük előtt jővén létre, mint ilyen érvénytelen s abból sem jogok, sem köte­lezettségek nem származhatnak. (1892. évi október 12-én 3117. szám alatt.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete ama részében, mely szerint az alperes az 1883. április 12-én született Mária gyermek atyjának feltétlenül kimondatott, helybenhagyatik ; ama részében pedig, mely szerint az alperes 288 frt gyermektartási dij megfizetésében is marasztaltatott, megváltoztattatik es felperes ez iránti kérelmével feltétlenül elutasittatik ; egyéb nem felebbe­zett részében a másodbiróság ítélete nem érintetik. Indokok: A gyermek atyaságára nézve a másodbiróság Ítélete indokolásánál foga volt helybenhagyandó. Mind a mellett azonban, hogy alperes a felperestől nemzett «Mária* nevü gyermek természetes atyjának lett e szerint elis­merve, őt a keresetbe vett tartási dij megfizetésére kötelezni nem lehetett; mert a felperes addig, mig a gyermek nyolcz éves lett, nem tartotta szükségesnek alperest annak utján a tartásra köte­leztetni ; most már bíróilag az alperes nem kötelezhető, hogy felperesnek utólag térítsen meg az általa különben is anyai kö­telességből teljesített tartás fejében bizonyos nagyobb összeget, melyet kisebb összegekben vagyoni állapotának netaláni veszé­lyeztetése nélkül fizethetett volna meg, s mert végül felperes okot arra, hogy alperes beperesitésében eddig gátolva lett volna, fel sem hozott.

Next

/
Thumbnails
Contents