Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

284 ingatlan eladásáról annak idején értesítette, sőt I. rendű vádlott a vizsgálat rendén azt is határozottan állította, és szemébe is mondotta II. rendű vádlottnak, hogy a panaszlónak eladott földrész kihasitásánál is a helyszínén jelen volt, s ezt az eskü alatt kihallgatott panaszló is határozottan állítja, s mind a vizsgálat rendén, mind a végtárgyaláson szintén szemébe is mondotta Boka Tódor vádlottnak, a ki közeli rokonságban is állván L r. vádlottal, már ezen viszonynál fogva, de mint érdekelt vevő felől sem tehető fel, hogy ne tudta volna, minő czimen használja panaszló a földet, ugyanazért itt is bizonyítottnak fogadtatik el, hogy Boka Tódor II. rendű vádlott atyai örökségébe foglalt ama kérdéses földterületet is megvette, tudomásával birt annak, hogy a panaszló jogszerű tulajdonát képezi ; tekintve, hogy midőn Boka Tódor II. rendű vádlott a kérdéses ingatlan-részietet, tudva, hogy az már panaszló tulajdonát képezi, I. rendű vádlottól, kiről tudta, hogy azon ingatlannak nem tulajdonosa s a fölött rendelkezési joggal nem bir, megvette és a maga nevére irattá; ez által tudva oly cselekményt követettel, mely panaszlót — mint jogos tulajdonost — tulajdonától megfosztotta, s tekintve I. rendű vádlott teljes vagyontalanságát, panaszlót tulajdonának értékére nézve megkárosította ; tekintve, hogy II. rendű vádlott imént körülirt cselekvőségében a büntetendő csalás valamennyi ismérve ki van merítve ; tekintve végre, hogy a jogtalanul kieszközölt átíratás az alsóbbfoku bíróságok megállapítása szerint is helyesen fogadtatott el a Btk. 400. §-a alá eső bűntettnek ; tekintve azonban, hogy a felhozottak szerint a 379. §. alá eső csalás a 400. §. alá eső közokirathamisitással halmazatban áll elő ; tekintve azonban, hogy a mint a tényállás mutatja, mindkét törvényszegés egyes ismérvei a concret esetben mindkét cselekménynek közös alkatelemeit képezik, s e szerint a két cselekmény nem külön-külön egymástól, hanem egyes azonos ismérvei által közösen létrehozatva és fentartva valósult meg, a mi a Btk. 95. §-ának értelme szerint az eszmei bűnhalmazatot megkülönböztetve, a 96. §-ban meghatározott anyagi bűnhalmazattól állapítja meg.