Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

2J2 felperesnek 855 frt lejárt élelmezési, ugy a kereset beadása, vagyis 1890. évi január 12-étől felperesnőnek özvegyi jogának megállapításáig havonkénti 15 frtot megfizetni stb. Indokok: A nö férje hagyatékából illő tartásdijt még akkor is követelhet, ha férjétől különváltan él, de attól törvényesen elválasztva nincs ; felperes férjétől több évig különváltan élt, s igy alperes gondozásáról nem is gondoskodhatott, ámde a per folyamán hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival beigazoltatott, hogy felperes férje házát ez utóbbinak kegyetlen bánásmódja miatt volt kénytelen elhagyni, s arra maga örökhagyó szolgáltatott okot, ennélfogva felperest ki férjével szemben nem szolgáltatott okot az ideiglenes különélésre, az özvegyi eltartástól megfosztani jogszerűen nem lehet, ugyanazért férje hagyatéka ellenében ideiglenesen eltartása bíróilag megállapítandó volt. A per folyamán foganatosított birói becsüvel beigazoltatott, hogy néhai Csákován János hagyatéki ingatlanai 10,000 frtnyi értéket képviselnek, mely értéle évenkint 600 frt jövedelemnek megfelel, mely összegből 420 frt kisk. alperesre esik, 180 frt pedig felperesnek lenne tartása czimen juttatandó. Alperesnek ama védekezése, hogy felperes férje Csákován János hagyatékát illető mindennemű igényeiről a periratokhoz csatolt nyilatkozat szerint lemondott volna, s igy jelen keresettel jogszerűen fel nem léphet, birói figyelembe vehető nem volt, mert a hivatolt okmány tartalma szerint felperes csakis örökösödési igényeire nézve mondott le, az élelmezése pedig örökösödési igényt nem képez, s igy ha való volna is a hivatolt okmány, az felperest özvegyi eltartásától meg nem fosztja, az okmány tartalmára hivatkozott tanuk, miután a kérdéses okmány jelen perben perdöntő körülményt nem képez, kihallgatása mellőzendő volt. A temesvári kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének nem felebbezett részét érintetlenül hagyja, annak alperest elmarasztaló felebbezett részét megváltoztatja, felperest keresetével egészben elutasítja stb. Indokok: A szülők és gyermekek közti viszonyt szabályozó családi jogból az a viszonkötelezettség is következik, hogy a gyermek vagyontalan és munkaképtelen szülőjét eltartani köteles, mely általános jogszabályra az 1877: XX. tcz. 11. §-ában kifeje-