Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

226 mindezeknél fogva az ítélet rendelkező részében foglalt értelemben az alperesre átszállt, átruházott zálogjog a csődtörvény 35. § ának 1. pontja alapján, a csödhitelezők irányában hatálytalannak mondatott ki. 64. Teljes joghatálylyal bir a czégjegyzékbe bevezetett ama korlátozás, hogy valamely közkereseti társaság czégét a társak bármelyike csak a czégvezetővel együttesen jegyezheti. Ha a czég egyedüli jegyzésére fel nem hatalmazott czégtag a czég nevében kiköti Írásban a tőzsdebiróság illetékességét, ugy ezen illetékesség csak ő ellene áll meg, nem pedig a másik czégtag ellen is, utóbbi ellen még akkor sem, ha a kérdéses szerződés az ö tudtával és beleegyezésével teljesittetett is, mert ez a tény egymagában nem állapítja meg az 1881. LIX. tcz. 94. §-ának b) pontjában határozottan előirt kifejezett írásbeli alávetettséget. (1893 október 18. 1130. sz. a.) A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága: Schmidl Ignácz ügyvéd által képviselt Landauer Ignácz és fiai czég felperesnek, Dr. Székely Lajos ügyvéd által képviselt Fessler Lajos I. r., továbbá Hámmer Antal II. r. alperesek ellen 977 frt 55 kr. tőke és jár. iránt folyamatba tett kereskedelmi perében következő végzést hozott: Alperesek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen kötelesek felperesnek 954 frt 35 kr. tőkét, ennek 1892. évi október 4-étöl járó 6°/0 kamatait megfizetni. Indokok: Az A. alatti kötlevél aláírása beismerten II. r. alperestől, a fenállott «Fessler és Hámmer közkereseti társaság* képviseletre jogosított beltagjától származik, tehát a czéget, és igy annak volt beltagjait is kötelezi, minthogy a kereskedelmi törvény 92. §-ának rendelkezéséből kitünőleg a beltag képviseleti jogát olyképen korlátolni, hogy czégvezetővel együttesen képviselhesse a czéget, nem lehet. A beltagnak, a mennyiben tőle a képviseleti jog egyáltalában meg nem vonatott, vagy ha más.