Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

148 nyiték, mely a büntető bíróság, söt még a vádhatóság által sem találtatott elégségesnek arra, hogy másodrendű felperes bűnösnek Ítéltessék, vagy csak vád alá is helyeztessék, alperesnek, ki a büntető ítélet által kárkövetelésével polgári perutra utasíttatott, nem nyújt elégséges támpontot kártérítési igényének megállapítására : tekintve tehát, hogy egyrészt a kártérítési követelésnek szerződés szerinti megállapítása okiratilag bizonyítva nincs, másrészt, hogy a másodrendű felperesnek tulajdonított cselekmények valósága a per során előadottak által sem nyert beigazolást: mindezeknél fogva az A /, a. adóslevelet s alperesnek ezen alapuló követelési jogát, tehát az egész jogügyletet, mint jogalap nélkül szűkölködőt, érvénytelennek nyilvánítani kellett. De érvénytelenítendő volt az A'l. alattiban foglalt jogügylet azért, mert a bünperből az tűnik ki, hogy felperesek az A'l. alattiban kötelezett 500 frttal nem alperes kárát akarták megfizetni, hanem azért voltak hajlandók alperes ez irányú követelésének eleget tenni, illetve vele 500 frtban kiegyezni, mert elhitték alperesnek és akkori ügyvédjének, hogy ezen áron másodrendű felperes a bűnpertől menekülni, illetve abba bevonatni nem fog; tekintve tehát, hogy a jelen esetben felperesek fizetési ígéretének, tehát az akarat elhatározásának az volt indító oka, azaz a szerződés kötelező erejének feltétele, hogy másodrendű felperes a büntető eljárást kikerülje, mert a meghurczoltatástól tartott; tekintve, hogy felperesek e tekintetben czélt nem értek, mert másodrendű felperes bünvizsgálat alatt állott, ugy kétségtelen, hogy ez által a felperesi kötelezés hatályát vesztette ; de bármiként történt volna, tekintve, hogy a kötelezés erkölcstelen alapon (turpis causa) nyugszik, mert másodrendű felperes magát a bünvád alól anyagi haszon nyújtásával akarta kimenteni ; tekintve, hogy alperes ezen törvénytelen alapon fogadta el felperesek kötelezését, s igy ezen alap felperesekre kötelezettséget nem háríthat, alperesnek pedig jogot nem nyújthat, ennélfogva a jogügyletet ebből az indokból is érvénytelennek kellett tekinteni. A zálogjog accessorius természeténél fogva a föjog sorsát osztja, minélfogva azt is érvénytelennek nyilvánítani és a telekkönyvből leendő kitörlését elrendelni kellett. A tanuk kihallgatása azért mellőztetett, mert az általuk bizonyítani kivánt ténykörülmények a bünper által részben tisz-