Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

io6 ügyvédi dij és kiadás iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles 94 frt 39 kr. tökét felperesnek megfizetni, a hátralékos összeget pedig azon esetben, ha felperes leteszi a föesküt arra, hogy a 67. a. csak 1890. év végén lett vele közölve, ellenkező esetben ezen követelésével elutisittatiK. Indokok: Felperes jelen keresetben részben megítélt, részben meg nem ítélt dijainak és költségeinek megállapítását, illetve megítélését kéri, a melyhez az ügyv. rendt. szabványai értelmében feltétlen joga van ; azon körülmény, hogy alperesnek a köztük fenforgó viszonyból eredöleg állítólag követelése van, felperesnek ezen kereset megindítására vonatkozó jogát nem alterálja ; az irányban pedig az ügyv. rendt. egyáltalán intézkedést nem tartalmaz, hogy az ügyvéd dija és költségei megállapítását mindaddig nem kérheti, mig az ügyvédnél alperest illető összegek vannak. Mindezek alapján alperes időelőttiségi kifogása elvetendő volt. Egyébiránt az ügyv. rendi, határozottan és világosan intézkedik az ügyvéd és a meghatalmazó jogairól és kötelezettségeiről ; nevezetesen kimondja, hogy az ügyvéd a behajtott összegeket, költségeire és dijaira való tekintet nélkül azonnal, a mint a meghatalmazó azokat kéri, súlyos következmények terhe alatt, kiadni köteles és meghatározza, hogy ha ezen kötelességének meg nem felel, hogy milyen hatóságnál keresheti követelésének érvényesítését ; mig az ügyvédi költségek és dijak érvényesítésére ismét egy különleges illetőséget állapit meg. Ezekből világos, hogy ezen két különböző követelés között oly okozatos összefüggés nincs, hogy alperes a felperesnél levő pénzeket a költségjegyzék megállapítása iránti keresetben viszonkövetelésbe helyezni jogosítva lenne; de azonkívül, a mennyiben viszonkövetelés támasztható volna is, csupán azon összegeket lehetne érvényesíteni, a melyeket az ügyvéd ugyanazon ügyben kapott, a melyben költségei és dijai megállapítását kéri; a felek együttes előadása szerint pedig jelen esetben ezen eset fen nem forog; mindezek alapján alperes viszonkövetelésének a perben leendő érvényesítése iránti követelésével elutasittatik. Valamely felek között létrejött jogviszonyt mindig a felek, között létrejött megállapodások állapítják meg. Felperes a B. a.