Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

52 zásának s az ettől feltételezett állásának nyomtalan eltüntetéséreirányzott ravasz fondorlataival férjét, rokonait s a világot a gyermek családi állása iránt tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta, mely cselekményei által vádlott a Btk. 254. §-ának rendelkezéseit két irányban megsértette. Azon cselekményei által pedig, melyekkel az oltási bizonyítványba, a férj halála után felvett okiratokba,, mint haláleset felvétel, leltár, tárgyalási jegyzökönyvek, a kiskorú K. K. M.-t mint B. E. törvényes leszármazó örökösét B. E. néven irattá be, miután ezen cselekményeivel bizonyította, hogy tudta,, miszerint a közokiratba felvett ténykörülmények valótlanok, hogy ezek folytán az ő közreműködése következtében valótlan tartalmú, közokiratok vétettek fel, melyekből valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik: a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás bűncselekményét is elkövette, mely cselekményeivel a családi állás elleni bűntett elkövetésére irányzott ténykedései tulajdonkép befejezést nyertek. A vádlott által elkövetett e két törvénysértés, habár azok mindegyike egy-egy külön büntetendő cselekmény tényálladékát kimerítik, mégis egymással oly elválaszthatlan összefüggésben, állanak, hogy a közokirathamisitás a gyermek eltitkolására irányzott cselekményeinek leplezése végett követtetvén el, a Btk. 254. §-ába ütköző bűncselekmény folytatásaként jelentkezik. A közokirathamisitás volt az utolsó lánczszem, melylyel a családi állás elleni bűntett befejezve lön, mely kezdődött, midőn vádlott a gyermeket átvette, folytatása az eltitkolásra, tévedésbe tartásra irányzott fentebb leirt cselekmények egész sorozatából állott. Tekintve, hogy midőn az egyik törvénysértés a másik törvénysértés czéljából vitetik végbe, midőn az egy czél által irányzott, egy czél által vezetett s ugyanazon czél által összefoglalt különböző cselekvőségek forognak fen, midőn az egész cselekvőség jogilag egy cselekményt képez, a megitélés és minősítés tárgyát az egész cselekménynek s nem egyik vagy másik részének kell képezni; tekintve, hogy ez esetben tényleges megvalósulásukat találván mindazon ismérvek, melyek a Btk. 95. § ában azeszmei halmazat létrejöttére nézve meg vannak határozva, mindezeknél fogva a Btk. két külön rendelkezésének az egységes czél által összefoglalt megsértése forogván fen, a Btk. 95. §-át kell