Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

hogy a gyermek halálhírét keltette, hogy hamis adresset adott, hogy H. R. tanú előtt férje jelenlétében a gyermeken található anyajegy eredetét magyarázta, mint mind oly körülményekről, melyek arra voltak szánva, hogy a gyermek kilétét homályba burkoltan tartsák, hogy ez által ne kelljen félnie a gyermek felfedezése elől, és férjét azon hiedelemben tarthassa, hogy a gyermek az ő édes gyermeke ; hogy alakoskodása férje előtt, kiről mint a világ előtt tiszta jeliemii, mély vallásos érzelmű egyénről a vádlott által neki tulajdonitottakat nehéz feltenni, sikerült, mutatja azon körülmény is, mely S E. jelenlétében játszódott le, midőn B. E. oly értelmű nyilatkozatot tett, mely azon meggyőződésből fakadt, hogy neje csakugyan áldott állapotban van. Mindezek vádlott állítását megczáfolják s azt tarthatatlanná teszik. Vádlott azon állítását, mely szerint a szülők az adoptio feltétele s beleegyezése mellett adták át a gyermeket vádlottnak s beleegyeztek abba, hogy gyermeküket 7 év előtt ne lássák, tarthatatlanná teszi K. J. és K. J.-né semmi által nem kifogásolható hit alatt tett vallomása, valamint a bizonyítási eljárás során kétséget kizáró módon beigazolt azon körülmények is, melyek a gyermek kilétének eltitkolására voltak irányozva, mint a hamis lakczim, hogy vádlott K.-nének L.-ig való utazását meghiúsította, a gyermek haláláról irt levél, hogy mindenkinek mint saját gyermekét mutatta be K. K. Miklóst, sőt ezek bizonyítására a szülési fájdalmakról és anyajegyről meséket gondolt ki, hogy ezek által -a gyermek származása iránt kétely se merülhessen fel s annak felfedezésére ne is gondolhasson senki. Vádlott állításai igazolására mindig elhunyt férje akaratára hivatkozik, de ez a terhére rótt bűncselekmény jellegéből mitsem von le. Mert valamely kisdednek más családba való csempészése nemcsak abban az esetben vitetik végbe, midőn a nő szülést színlelve, egy nem általa szült gyermeket vesz magához •s azt férje családjába csempészi, hanem férjével együtt közösen is elkövetheti a csempészetet. A fentirt s elfogadott tényállás szerint kétségtelen, hogy vádlott a kiskorú K. K. M.-t elsikkasztotta s őt férje családjába becsempészte, midőn a gyermeket szülői hatalma s örizete alól elvonta, midőn a gyermek szárma-