Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

i8 hető az 1881. évi LX. tcz. 223., 227. §-ainak helyes értelmezéséből is, a mennyiben e szakaszok szerint a biztosítási végrehajtásnak egyik előfeltétele, hogy a biztosítandó követelés érvényesítése iránt a per már folyamatban legyen, illetőleg, hogy a 225. és 227. §. eseteiben elrendelt biztosításoknál a kereset a 234. és 235. §-ai rendelkezéseihez képest záros határidő alatt beadassék; ebből folyólag, ha a biztosítási végrehajtás a 223. §. alkalmazásával okirat alapján vagy a 225. §. értelmében bér vagy haszonbéri hátralékra, illetve a 227. §. alapján közhatósági ellenőrzés alatt álló pénzek iránt rendeltetett el, akkor a végrehajtás és foganatosított biztosítás hatálya a pernek jogerejü eldöntésétől függ, ha pedig a biztosítás a 224. §. felebbezés alatt álló marasztaló ítélet alapján rendeltetett el, ugy ujabban az esetben a biztositási végrehajtás feloldására vagy további fentartására nézve a felsőbb bíróságnak jogerőre emelkedett határozata lesz az irányadó, a mint ez különben a 234. és 235. § ban is kifejezést nyer. Ezekből is nyilvánvaló tehát, hogy egyáltalán nem forog fen annak szüksége, hogy a biztositási végrehajtás esetében a biztosítás megszüntetése iránt, vagyis arra nézve, vajon a biztosított követelés fenáll-e vagy sem, a 30. §. alapján még külön peres eljárás indittassék. Ehhez képest tekintve, hogy a fenforgó esetben felperes ellen csupán biztositási végrehajtás rendeltetett el, a mi ellen a fentebbiek szerint megszüntetési keresetnek helye nincs, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni s felperest az 1881. évi LX. tcz. 30. §-a alapján indított végrehajtás megszüntetési keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és még azért, mert : az 1881 : LX. tcz. 30. §-a a végrehajtási jognak megszüntetése iránti eljárásra nézve nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy ennek csupán a kielégítési végrehajtás esetében van helye. A törvény szelleméből pedig szintén nem magyarázható ki azon értelmezés, hogy biztositási végrehajás folytán a végrehajtási jog megszüntetése nem lenne követelhető, mert a kielégítési végre-