Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

19 hajtás, a mikor ezt a biztosítás megelőzte, ennek következménye, a biztosítás képezvén a végrehajtás megkezdésének tényét és minthogy az idézett 30. §. csak a végrehajtási jogról szól, ez pedig mint általános jogi fogalom mind a biztositási, mind a kielégítési végrehajtási jogot magában foglalja. Ezeknél fogva a másodbiróság végzésének indokaiban foglalt értelmezés annál kevésbé fogadható el, mert a pernek bármily szakában egyezséggel lehető befejezése ezzel gátoltatnék s a bíróság hivatásával ellenkezően lenne kénytelen eljárni. 7A bejegyzést eszközlö bíróságnak az a tévedése, hogy valamely biztosító társaságot a bejegyzés alapjául szolgáló okmányok tartalma ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be, a biztosítottal kötött biztositási szerződés érvényességére befolyással nem birhat, mert a biztosított a czégjegyzék kiegészítő részét képező nyilvános adatokból a társulat jellegéről meggyőződést szerezhetett magának. Az alapitó okmány jelentősége külföldi biztosító társulatoknál. (1893 május 9. 1798. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék dr. Willóner Vilmos ügyvéd által képviselt Höhler István fecskendőgyári igazgató felperesnek, dr. Neumann Ármin ügyvéd által védett «New-York» életbiztosító társaság magyarországi képviselősége bej. czég alperes elleni, az 1000 német birodalmi márka iránt 320,014. sz. a. kötött életbiztosítási szerződés érvénytelenítése, valamint 216 frt 60 kr. tőke és jár. iránt indított rendes kereskedelmi perében következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes azon az alapon kéri a biztositási szerződést érvénytelennek kimondani, mert midőn ö azt kötötte, alperes mint 200,000 dollár alaptökével rendelkező részvénytársaság volt bejegyezve, pedig, mint az a későbbi bejegyzésből kitűnt, 2*