Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

4 máznak, sőt a 15. §. intézkedése szerint az átíratás határozottan meg is kívántatik, felperes tehát, ki beismerte, hogy a kereseti részvényeket a maga nevére a részvénykönyvben még át nem íratta, részvényesnek a társasággal szemben nem tekinthető s igy a részvények után kielégítést nem igényelhet. Nem vétethetett tekintetbe ezzel szemben felperesnek az az állítása, hogy a részvények után ő már rész-kielégitést Simon János felszámoló bizottsági tagtól kapott, mert a keresk. törv. 111. §. szerint oly esetben, ha több felszámoló neveztetett ki, ezek egyéb megállapodás hiányában a felszámoláshoz tartozó cselekményeket érvényesen csak együttesen végezhetik, alperes részvénytársaságnál pedig négy felszámoló választatott és felperes nem bizonyította, hogy a felszámolók hatáskörét illetőleg alapszabályszerüleg oly intézkedés történt volna, hogy a társaságot kötelezőleg egy felszámoló is érvényesen eljárni jogosítva lenne és igy Simon János felszámoló ezen tényéből azt következtetni, hogy a társaság felperest már részvényesnek elismerte, nem lehet. (1892 január 14. 470. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A keresk. törv. 173. §. értelmében, ha csak az alapszabályok másként nem intézkednek, mely eset az alperes részvénytársaság alapszabályainak 14., 15. §-aiból kitetszöleg itt fen nem forog, névre szóló részvények átruházása maga a részvénytársaság irányában, melynek részvényei képezik az átruházás tárgyát, rendszerint csak akkor és az által válik hatályossá, ha és a mikor a megtörtént átruházás a társaság részvénykönyvébe bevezettetett, ezen bevezetés megtörténtéig tehát az átruházónak részvényesi minősége a társaság irányában meg nem szűnik, az pedig, kire a részvények átruházva lettek, a társaság irányában részvényessé, ki a részvényes alapszabályszerü jogait saját jogán gyakorolhatná nem lesz s az átruházó részvényest az alapszabályok szerint megillető jogokat egyedül az átruházó fél jogán gyakorolhatja. Tekintve már most, hogy a részvények, melyek után felperes a keresetbe vett összeget nyilvánvalóan a keresk. törv. 204. §. alapján követeli, az alperes részvénytársaság részvénykönyvében felperes nevére átvezetve nincsenek, s igy felperes az alperes