Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

3 meg nem találása esetében pedig a foglalás csak akkor teljesíthető, ha a végrehajtást szenvedő előadásából vagy a végrehajtató által előterjesztett bizonyítékokból valószínűnek mutatkozik, hogy a lefoglalandó követelés a végrehajtást szenvedőt illeti, de a foglalás hatálya az esetben is attól függ, hogy a követelés érvényesítéséhez szükséges okirat utólag megtaláltatik, vagy szabályszerű eljárás utján megsemmisíttetik, jelen esetben pedig a foglalással érintett részvényekre a foglalás ténye reá nem vezettetett, sem pedig — a mennyiben a részvények feltalálhatók nem voltak, — azoknak szabályszerű megsemmisítése ki nem eszközöltetett: az i., 2., 3. szám alatti foglalás alperesnek, felperes ellenében semmi jogot sem biztosított. (1891 ápr. 16. 1319';. sz. a.) A nagyváradi kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Helyesen mondotta ki ugyan az elsőbiróság Ítéletében az erre vonatkozólag felhő? Jtt indokok alapján azt, hogy alperes a fizetést azon az alapon, mert a kereseti részvényeknek a részvénykönyvbe bevezetett birtokosai a társaságnak adósai, hogy tartozásaik miatt ellenük végrehajtások vezettetvén, a követelések miatt a részvények lefoglaltattak, megtagadni jogosítva nem volt, a mennyiben a végrehajtások szabálytalanul foganatosíttattak s így ez által harmadik jóhiszemű személyek jogai nem érinthetők. Az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével mégis elutasítani és öt a törv. rend. 251. §. értelmében a perköltségekben elmarasztalni kellett, mert felperes azt, hogy alperes társaságtól a fizetést követelni jogosítva lenne, kellőképen nem bizonyította. A keresk. törv. 204. §. szerint ugyanis a feloszlott társaságnak a tartozások kielégítése után fenmaradó vagyonából megfelelő részt csak a részvényesek igényelhetnek. Igaz ugyan, hogy a névre szóló részvények a keresk. törv. 173. §. értelmében üres hátirat mellett is átruházhatók és a kereseti részvényeken ily hátirat előfordul, de ugyanezen §. rendelkezése szerint, a mennyiben az alapszabályok másként nem intézkedtek, a birtokos a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett, az alapszabályok pedig ellenkező intézkedést nemcsak nem tartal1*