Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

XXIII Lap XXXVI. tcz. 6. S-ában foglalt rendelkezések ellenére nyilt helyre, más beszedési körzetből bevisz, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megröviditett \agy a megrövidités veszélyé­nek kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (A temesvári kir. itélő tábla 1. számú büntetőjogi döntvénye) . . ... ___ ... ... ... ... ... „_ . _„ 353 7. Az, a ki az 1890: XXXVI. tcz. 6. §-a ellenére égetett szeszes fo­lyadékot saját számára nyilt helyre, más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül bármily (tehát akár 100 litert tevő, akár azon alul levő vagy azt meg­haladó) mennyiségben bevisz, a megröviditett vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető s 25 frt­nál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő. (A pécsi kir. itélő tábla 1. számú büntetőjogi döntvénye) ... — ... ... — 356 8. Oly külföldi lakossal szemben, kinek országa és Magyarország kö­zött viszonosság nincsen, a végrehajtási törvény 42. §-ának alkal­mazásához a viszvégrehajtási igény veszélyeztetését külön kimutatni nem kell. — A végrehajtási törvény 4.2. §-a alkalmazásának kérel­mezése esetében a marasztalási összegnek előzetes letételétől csak a kérvény halasztó hatálya, de nem az előterjesztett kérelem meg­engedhetősége függ ___ __ --- —_ ... ... — __- 358 9. Ha az adósnak egyéb vagyona nincsen, mint a vagyona elárvere­zéséből befolyt, de a zálogos hitelezők közt még fel nem osztott összeg, az esetben a csőd ellene csak akkor nyitható meg, ha a csődöt kérő hitelező az eljárási költségek fedezésére szükséges összeget a csődtörvény 87. §-a szerint letéteményezi, mert az árverési vételár mindaddig, mig a végrehajtási csekmény nem hatálytalanittatik, első sorban a zálogos hitelezők kielégítésére szolgál s az általános csődtömegbe csak feltételesen volna bevon­ható és igy az eljárási költségek fedezésére fordítható tényleges vagyont nem képez — ___ ... ... --- —- ___ ... --- —- 359 10. Jelzálogos hitelezőnek nincs joga a más hitelező javára bekebele­zett zálogjog törlését kérni.. — — ... — . _._ — 360 11. Semmiséget követ el a biróság akkor, ha a megkeresés utján ki­hallgatott tanuk vallomása felett a peres feleknek észrevételeik megtételére s bizonyítékaik esetleges kiegészítésére alkalmat nem nyújt, hanem a jegyzőkönyv beérkezése után az ítéletet ki kézbe­sitteti —_ ... ... — — ... — ... —_ — — 361 12. A fizetések megszüntetése nemcsak akkor forog fen, ha a keres­kedő per és végrehajtás daczára sem fizet, hanem fenforog, mi­helyt a kereskedő lejárt tartozásait (akár váltón, akár nyilt számlán alapuljanak), azért, mert fizetni nem tud, ki nem fizeti. — Ha a kereskedő lejárt tartozásait a csődkérvény beadása daczára sem fizeti ki, sem fizetési képességét a tartozási összegnek birói letétbe helyezésével nem igazolja, ugy ki van zárva az a feltevés, mintha

Next

/
Thumbnails
Contents