Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

XVII Lap ben egyeznie kell azon eskü szövegével, melytől az itélet a vitás körülménynek valóvá vagy valótlanná tartását függővé tette s ehhez képest a jogi hatályt a tüzetesen szövegezett eskü egyenes és elválaszthatatlag jogi folyományává tette. — Az eskü, mely nem tétetett le a törvénynek megfelelőleg, mely tehát a törvény értelmében bizonyítékot nem állapithatott meg: hamis eskünek a Btk. 215. §-a értelmében nem fogadható el ... ... ___ ... ... ... 135 XVI. FEJEZET. A családi állásra vonatkozó büntettek és vétségek. 17. Gyermekcsempészés. — Elévülés kérdése ily esetben. — Becsempészett gyermeknek valódiként szerepeltetése a hagyatéki eljárásban; majd örökbefogadása— — ... ... ... ... ... — 48 XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 14. A Btknek ugy 227., valamint 260. §-a szerint a hamis vád és a rágalmazás alapjául valakinek mint egy bizonyos büntetendő cselekmény elkövetőjének egyenes és határozott megjelölését és bevádolását tételezi fel; bizonyos ténybeli adatoknak, mint egy bizonyos személyre mutató gyanuokoknak elősorolása azonban — habár az azokból azon személyre nézve vont következtetés később tévesnek bizonyult, — nem állapítja meg az ekként feljelentőnek más ellenében a büntetendő cselekmény elkövetésével való egyenes és határozott vádolását ... ... ... ... ... ... ___ ___ ... ... 39 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 50. A praemeditatióhoz megkívántatik, hogy a megfontolás ne csak a tett elhatározásakor, de a véghezvitelkor is létezzék. Habár a praemeditatio a léleknek nyugodt és minden szenvedélytől, ingerültségtől ment állapotát nem is tételezi fel, mely állapotban ugyanis emberölés tudva és akarva a legelvetemültebb gonoszság ritka eseteinek kivételével alig követhető el, mégis a léleknek rögtönző rohamában, ennek a szenvedélytől hányatott állapotában keletkezett cselekvőségét egyenesen kizárja. Következik ebből, hogy a féltékenységi rohamban elkövetett ölés, habár bizonyos eshetőségre elő volt is készitve, nem a gyilkosságot, hanem a szándékos emberölést állapítja meg. — A feltételes ölési szándék minősítő hatásának kérdése. — Vádlottnak felizgatott kedélyállapota, a mely a cselekménynek a Btk. 279. §-a szerinti minősítésénél már figyelembe vétetett, a büntetés meghatározásánál újból nem mérlegelhető mint enyhitő körülmény ... ___ ... ... ... ... ... ... 183 87. A szándékolt bűntett elkövetésére, tehát a bűnös eredmény okozására csupán relatíve alkalmatlan eszköz — szer — a büntetendő Döntvénytár, uj folyam XXXVI. b