Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

XV [ •50. Vádlottnak felizgatott kedélyállapota, a mely a cselekménynek a Btk. 279. §-a szerinti minősítésénél már figyelembe vétetett, a büntetés meghatározásánál újból nem mérlegelhető mint enyhitő körülmény ... ___ ___ ___ ... ... ... --- - - --- — 183 •63. Valamely büntetendő cselekmény elkövetésénél két vagy több személynek közreműködése esetében a kezdeményezés, illetőleg a kezdeményezőnek ezen cselekvősége az őtet csupán követőknek tevékenységével szemben mindig súlyosító körülményt állapit meg, mely súlyosító szempont, ha az utóbbi cselekvőségre nézve egyéb sulyosbitási elemek nem járulnak hozzá, s külön értékesítést nem követelnek, rendszerint a kezdeményezőnek a többieknél súlyosabb büntetésében találja törvényes és igazságos beszámítását ... ___ 229 96. Jogos védelemben elkövetett súlyos testi sértés — __ _._ — 313 VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 50. A vétséget képező becsületsértés mint nagyobb törvényszegés a kisebb törvényszegést megállapító kihágásba nem olvadhat be ... 183 79. Fogház és államfogház büntetési nemeknek összbüntetéssé alakítása — ___ —. — — — ... — — — —. — 265 II. RÉSZ. V. FEJEZET. A hatóságok, országgyűlési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak. 3. Alkalmazható-e a Btk. 92. §-a azon alapon, hogy a 168 §. esetében a vádlottak «a jogrendet kevésbé mélyen sértették meg» és hogy «a megsértett hatósági közegek tekintélye sem oly nagy, hogy ezekkel szemben az ellenszegülés a rosz szándék és elhatározás nagyobb mértékével történnék?" ___ — .... .„ ... 9 XII. FEJEZET. A hamis tanuzás és hamis eskü. 39. A Btk. nem általában, bármely a tények valódi állásának — habár tudva meg nem felelő, s e szerint a szó közönséges értelmében hamis esküt, hanem csak azon esküt tekinti hamis eskünek és büntetendőnek, a melynek, mint törvényszerű bizonyíték elrendelése, letételének módozatára nézve a törvényben — polgári ügyekre vonatkozólag, tehát a polgári perrendtartásban szabályozva van s mely ezen törvénynek megfelelő módon és alakban vétetvén ki, illetőleg tétetvén — tartalmára nézve hamisnak bizonyult. — A polgári perrendtartás szerint a bizonyitékot képező eskünek az ítéletben kell meghatározva lennie; a letett eskü tartalmának minden-