Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

IÓI részt azok behajthatlanok maradtak ; igy az alperesnö tulajdonát képezett, a keresetben felsorolt követelések, melyekért pedig alperesnö szavatossággal tartozott; kéri azt négy rendbeli 3000 frt összegű követelésre nézve megállapítani s alperesnöt ezen töke és járulékaiban marasztalni. Alperesnönek ellenirati általános tagadása, mint az 1868: LIV. tcz. 159. §-ának meg nem felelő, figyelembe vehető nem levén, e^en okból, valamint 225/889. sz. felhívási keresetében tett kijelentései, úgyszintén az általa B. alatt csatolt nyilatkozat tekintetbe vételével beismertnek volt tekintendő, hogy férjének 19100 frtnyi tartozása fedezésére a keresetben emiitett 6 követelést felperesre engedményezte, a mit a nem kifogásolt A—F. alatti kötelezvény-másolatok is igazolnak. Hogy pedig W. János felperesnek az iménti összegen felül még 5000 frttal is adósa volt, kiderül a valódiságra nézve nem tagadott A. alatti nyilatkozat és DD. alatti bizonyítványból, valamint alperesnö vonatkozó hallgatag beismeréséből is. Az elleniratban felperes kereshetőségi jogával szemben tett azon ellenvetést, hogy csak akkor lett volna joga keresetet indítani, ha az átruházott követelések behajthatlanságát bizonyította volna s ugyanott felhozott azon tagadást, hogy különösen az alperesnö által átruházott követelések behajthatlanok maradtak vagy lettek volna, mellőzni kellett. Mert alperes felhívási keresete folytán indította felperes a pert s mert illetőleg felperes válaszában részletesen kifejtette s az ott mellékelt, alperesnö részéről valódiság tekintetében meg nem támadott végzését, jegyzőkönyvi másolatokkal igazolta, miszerint a reá engedményezett követelésekből 10061 frt 75 kr. folyt be, mig legalább 14038 frt 25 kr. behajthatlan maradt, különösen pedig azt, hogy az alperesnö részéről átruházott követelésekből csupán 70 frt 73 kr. folyt be, a nem kifogásolt J. Z. AA. és BB. alatti iratokkal bebizonyitá, de egyébként alperes nem is vonta kétségbe ezen felperesi kimutatás helyességét, ennélfogva megállapítandó volt, hogy általában véve W. Jánosnak felperes irányában 14038 frt 25 kr. tartozása volna. Tekintve azonban, hogy az NB. alatt felperes által nem kifogásolt másolatban 6. NB. alatt pedig eredetben csatolt Döntvénytár, uj folyam. XXXVI. 11