Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)
141 hogy vádlottak követték el a Vargáék kárára a lopást és pedig mint tettestársak, mert együttesen bontották ki a falat, ezutáni működésüket pedig az által, hogy egyikök a kamrába bement, a másik pedig őrt állott, csak megosztották. Tekintve, hogy Vargáék kamrájának a fala kibontatott és a pénz megőrzésére szolgáló ládák feltörettek és igy lopatott el onnét 212 frt, s hogy a Funták György pinczéjének zárját tartó csavar lecsavarása mellett hatoltak be a pinczébe s ugy követték el a lopást, a csavaró eszköz pedig hamis kulcsnak tekintendő, vádlottakat a rendelkező részben minősitett két rendbeli lopás bűntettében kellett bűnösnek kimondani, és az ott kitett módon büntetni. Pap István további elitélésére vonatkozó adatok beszerezhetők nem voltak, ezért cselekményeit a Btk. 338. §-a szerint minősíteni nem lehetett. A büntetés kimérésénél Somogyi Kozári Istvánnál enyhítőül vétetett, hogy ő kevesebb tevékenységet fejtett ki, mint Pap István, mig az utóbbinál súlyosítóul vétetett, hogy már lopásért büntetve volt. Somogyi Kozári Istvánnak az a védekezése, hogy ő a csend örök előtt a kezére alkalmazott bilincsek által előidézett fájdalom hatása alatt tett a valóságnak meg nem felelő beismerő vallomást, figyelembe vehető nem volt, mert a tanuk vallomása szerint Pap István is, sőt még erösebben meg volt lánczolva, ez még sem tett beismerő vallomást, igy a kezére alkalmazott bilincs oly fájdalmat nem idézhetett elő, melynek hatása alatt önmagát okvetlenül bűnös cselekménynyel vádolnia kellett volna. (1891 május 5. 2139. sz. a.) A pécsi kir. itélö tábla: A kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, s a vádlottakat az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az özv. Varga Vinczéné és Varga József kárára elkövetett lopásra nézve Varga Istvánnak, mint a legközelebbi hozzátartozóinak meglopatása által érdekelt tanúnak vallomása, a Somogyi Kozári Istvánnak a csendörök előtt tett, de a bíróság előtt visszavont vallomásával együtt sem képez elegendő bizonyítékot az előnyomozás kezdetétől fogva mindvégig, mindakét lopás tekintetében a csendőrök részéről alkalmazott megbilincselés mellett is, határozott tagadásban maradt Pap István vádlott