Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

*34 csak akkor vehető fel, ha az elfogadó a lejárt s fizetés végett bemutatott váltónak kifizetését nem teljesiti, a miből folyólag, ha a váltótulajdonos a váltót az elfogadónak a nélkül, hogy ez. a fizetés teljesítését előzőleg megtagadta volna, azonnal az óva­tolásra hivatott közjegyző által mutatja be s ha az elfogadó a váltónak első bemutatásakor a váltóösszeget haladék nélkül ki­fizeti, vagy a fizetést megajánlja, de ezt a bemutató közjegyző visszautasítja, az így eszközölt bemutatás költségét a váltótulajdo­nos tartozik viselni s a váltó kifizetésének megtagadása fen nem forogván, óvás felvételének szüksége, óvatolási költség felszámítá­sának jogosultsága is elesik, azonban a jelen esetben ily körül­mények fenforgása meg nem állapitható, mivel a keresethez B. alatt csatolt óváslevél nem tanúsítja azt, hogy a kereseti váltó elfogadója M. Sz. a váltó kifizetését annak bemutatásakor meg­ajánlotta s azt teljesíteni kész volt, hanem ö az óváslevél tartalma szerint a váltónak kiegyenlítését más napra ígérte. Az óvatoló kir. közjegyzőnek C. alatti levelét s tanuként történt kihallgatása alkalmával tett vallomását, még ha ezek a B. alatti óváslevél tartalmával ellentétesek volnának is, tekintetbe venni nem lehet, mert a vt. QQ. §-a értelmében az óvatolási el­járás miként történtére s az érdekeltek nyilatkozataira nézve csak magának az óváslevélnek tartalma szolgálhat irányadóul s csak az képez a váltóperben e részben elfogadható bizonyítékot, melyet az óvatolónak utólagos eltérő nyilatkozata meg nem dönthet. De a C. alatti levél és az óvatoló közjegyzőnek vallo­mása nem is tartalmaz a B. alatti óvás tartalmával ellenkező állítást, mert az előbbiek szerint a váltótőke fizetését nem M. Sz. elfogadó, hanem a kereseti váltó kibocsájtója M. I. aján­lotta meg s ez is, mint alperesek maguk előadják, ugy, hogy az óvatolási költség fizetését megtagadta, holott a vt. 48. §-a értel­mében a kibocsátó a nyugtatványozott váltó kiadását már csak a váltóösszegnek, kamatnak és költségnek megtérítése ellenében igényelheti. Ily körülmények közt, minthogy nincs igazolva, hogy a fize­tést az elfogadó kellő időben megajánlotta s hogy felperes kellően megajánlott fizetés elfogadását tagadta volna meg: a váltóösszegnek alperesek részéről bírói letétbe történt helyezése

Next

/
Thumbnails
Contents