Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

8o beigazolva*, mint az elsőfokú bíróság Ítéletében tévesen kifejezteük, mert a perrendtartás hiányában perrendszerü beigazolásegyáltalán képzelhetetlen, de a bizonyítékok bizonyító erejének szabad mérlegezése mellett, mely bűnvádi eljárásunk egyik leglényegesebb sarkpontját képezi, perrendszerü igazolásról szólani egyenes ellentmondást képez joggyakorlatunk legerősebb sarkelvével, — mindazonáltal kellően be van bizonyítva, hogy vádlottak 1890 július 19-én panaszosnő rozsföldjére kimentek azon czélból, hogy a termést learassák és a maguk részére elvigyék ; tekintve, hogy ugyanakkor a termésnek hazaszállítása végett saját földjére kiment Toporczer Mária és Marinszky János vádlottakat ezen erőszakos eljárásuk abbanhagyására felszólitván sez utóbbiak a saját földjükön termett rozst a kocsijukra felrakni akarván, 1. r. vádlott panaszló lovainak istrángját késével elvagdosta, s a szekértől öt eltávolítani akaró panaszlóval dulakodásba bocsátkozott, mi közben a kezében volt késsel panaszló jobb kezének tenyerét is megvágta, majd pedig a panaszló védelmére kelő vejére Muranszki Jánosra ütött s vádlottak ily erőszakoskodó fellépésük, majd fenyegetések által panaszlót arra kényszeritették, hogy a szekérre már felrakott rozskévéket szekeréről a földre lehányja s a szántóföldről hozzátartozóival együtt a rozs hátrahagyásával távozzék, a minek megtörténte után vádlottak maguk szállítottak el ezen napon panaszló rozsterméséböl 9 keresztet ; tekintve, hogy vádlottak ezen cselekményében a Btk. 350. § ában meghatározott zsarolás vétségének összes alketeleme bennfoglaltatik, hogy tehát ezen cselekmény nem a lopást, hanem a zsarolás vétségét állapítja meg; tekintve, hogy a zsarolás egyik alkatelemét az erőszak képezvén, az erőszakolt személy ellen elkövetett könnyű testi sértés, mint az erőszak alkalmazásának módja és eredménye a súlyosabban büntetendő zsarolás vétségébe beolvad, ugyanazért vádlottak az 1890 július 29-én elkövetett fönebbi cselekményük miatt nem a lopás, hanem a 350. §-ban körülirt zsarolás vétségében mondatnak ki bűnösöknek, melybe az 1. r. vádlott által panaszló ellen elkövetett könnyű testi sértés vétsége is beleolvad ; tekintve továbbá, hogy vádlottak azon további cselekménye, mely szerint másnap július 30-án panaszló földjéről ennek bele-