Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

69 Indokok: Az eljárási szabályok 41. §-a értelmében az esküdteknek kell elkülönített helyen ülniök, nem képez tehát semmiségi okot, hogy a vádlott az ö védőjével egy asztalnál foglalt helyet. Nem sértetett meg az elj. szab. 47. §-a sem az által, hogy a főtárgyalás folyamán az egyik pótesküdtnek sürgöny kézbesittetett, mert ez tőle a bíróság jelentése és a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsítása szerint felbontatlanul nyomban elvétetett, de különben is ez a póttag az ügy eldöntésében részt nem vett. Valamint az sem képez a külvilággal való érintkezést, hogy egy esküdt a közönség valamely tagjához szólani akart, mert ebben, a bíróság jelentése szerint, Újhelyi András kir. törvényszéki biró és a hallgatóságnak egy tagja által megakadályoztatott és így nemcsak feleletet nem kapott, hanem még az sem tünt ki, hogy kihez akart szólani. Az elj. szab. 49. §-a értelmében a vádlevél felolvasása után joga van ugyan a vádlottnak az ügy fölött előre nyilatkoznia, eme jogát azonban sem az általános kérdésekre történt kihallgattatása, vagyis a tárgyalás szabályszerű megnyitása előtt, sem a bizonyítási eljárás tényleges befejezése után, midőn már a perbeszédek következnek, nem gyakorolhatja; nem panaszkodhatik tehát a vádlott jogsérelemről, ha a törvényes soron kivül föl nem szólalhatott, annál kevésbé, mert midőn az elj. szab. 49. §-a értelmében a szólás joga megillette és ennek gyakorlására felhivatott, eme jogát személyesen ugyan igénybe nem vette, hanem kívánatára védője gyakorolta. Nem vétethetett figyelembe vádlottnak az a panasza sem, hogy magát bíráival közvetlenül meg nem értethette, tehát kellő hatással nem védekezhetett, mert neki az ö kifejezett kívánatára mind a román nyelvben, mind a jogtudományban jártas tolmács állott rendelkezésére. Nem képez semmiségi okot a kérdések feltételének az a módja sem, ha a vád tárgyát képező kifejezések — a vádlevélre való hivatkozás helyett — az esküdtek elé terjesztett egyik kérdés szövegébe felvétetnek, mert lényegében mind a két mód megegyez s az eljárási szabályok 60. §-ának megfelel, de nem szolgálhat okul az eljárás megsemmisítésére az a panasz sem,