Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

r»S tekintve, hogy vádlott cselekményei két különböző időben két külön adásvevési szerződés mellett eladott ingatlant tárgyazzák ; tekintve, hogy ezen oknál fogva a két csalás bűntettének a Btk. 96. §. értelmébeni anyagi bűnhalmazata forog fen, mely csalásokkal a Btk. 400. §-ának 2. bekezdésében körvonalozott közokirathamisitás szintén két esetben a 95. §. szerinti eszmei halmazatban áll ; tekintve, hogy a büntetés a Btk. 99. §-ában meghatározott tételből szabandó ki; tekintve azonban, hogy csupán vádlott felebbezése folytán sem a szabadságvesztés-büntetés felébb nem emelhető, sem a Btk. 383. §. által meghatározott pénzbüntetés nem alkalmazható: a két alsóbb fokú bíróság ítélete a vádbeli cselekmények minősítése s a büntetés alkalmazása tekintetében a jelen Ítéletnek rendelkező része szerint megváltoztattatott. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete az elsőfokú elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatott. * # * = Hogy az eladott ingatlan újbóli eladása csalás és okirathamisitást képez, azt most már a Curia állandó gyakorlataként konstatálhatjuk. (L. Dtár XXXI. köt. 164.. lap és Dtár XXXIII. köt. 289. lap.) 26. Sajtóügyben a vádlevél felolvasása után joga van ugyan a vádlottnak az ügy fölött előre nyilatkoznia, eme jogát azonban sem az általános kérdésekre történt kihallgattatása, vagyis a tárgyalás szabályszerű megnyitása előtt, sem a bizonyítási eljárás tényleges befejezése után, midőn már a perbeszédek következnek, nem gyakorolhatja. — A külvilággal való érintkezés kérdése. — A kérdéstevés. (1892 deczember 6. 10938. sz. a.) A m. kir. Curia (A debreczeni kir. törvényszék előtt nemzetiség elleni izgatás miatt vádlott dr. Lukács László ellen folyamatba tett sajtóügyben): A semmiségi panasz elvettetik.