Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

66 hogy a földeket nem el, hanem csak bérbeadta és hogy a készített szerződések tartalmát nem ismerte, minden alapot nélkülöző légből kapott mese. Az a védelme vádlottnak, hogy a szerződések készítésénél részeg volt, s hogy nem tudta, mit cselekszik, a Mihalcsik Mihály és Izsa József tanuk vallomásával szintén megczáfoltatott. Azt állította még a vádlott, hogy azért sem tekinthette a földeket eladottaknak, mert az adót egészen 1889-ig mindig ö fizette, azonban ez a védelme is valótlan, mert ugy a Dóczi Mihály tanú községi biró vallomásával, mint a XXIX. sz. községi bizonyitványnyal igazolva van, hogy a kérdéses földek után az adót 1881-tői kezdve mindig ifj. Kiszti Imre viselte. Vádlott tagadásával s felhozott védelmével szemben tehát kétségtelenül bebizonyitottnak tekintendő, hogy a többször megnevezett 2 darab földjét ifj. Kiszti Imrének örökáron, szabad akaratából kifolyólag s öntudatosan adta el s e szerint akkor, mikor ezen földeket, melyekhez többé semmi joga nem volt, s a melyekkel már nem rendelkezhetett, 1889-ben Alper Hermannak újból eladta, a Btk. 400. §-ába ütköző bűncselekményt követte el, mert szándékosan közreműködött arra, hogy az előbbi vevőnek bár még be nem kebelezett, de megszerzett tulajdonjogára nézve valótlan tény vezettetett be a nyilvánkönyvbe. Minthogy pedig ezen cselekményének inditó oka a jogtalan vagyonszerzés volt s magának ez által tényleg jogtalan vagyoni hasznot szerzett: ez a körülmény cselekményét az idézett §. 2-ik bekezdése szerint minősiti, ennélfogva őt abban bűnösnek kimondani s tekintettel aggkorára és büntetlen előéletére, mint enyhítő körülményekre, a Btk. 91. § ának alkalmazása mellett az ítélet rendelkező részében meghatározott büntetéssel sújtani kellett. A kassai kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét Alper Hermannról intézkedő nem felebbezett részét érintetlenül, Fekete Jánosné vádlottra vonatkozó felebbezett részét pedig indokainál fogva helybenhagyja. (1892 febr. 15. 3485. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával Fekete Jánosné vádlott a Btk. 379. §-ában körvonalozott s a 380. §. szerint minősülő két csalás bűntettében s ezekkel a Btk. 95. §. értelmébeni halmazatban a