Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

4^ mint az eladott ingóságok vevői azokat zár alá vétetésükröl tudomással birva vették volna meg. (1891 márczius 2. 12600. szám alatt.) A debreczeni kir. itélő tábla: a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, s a bűnvádi eljárást M. Károly irányában is megszünteti. Indokok: M. Károlyt a kir. törvényszék a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő bűntett miatt azért helyezte vád alá, mert a vizsgálat oly adatokat tüntetett fel, a melyekből bebizonyithatónak mutatkozik ellene, hogy azokat a 100 frt értéket felülhaladó dolgokat, a melyek a gróf B. Gergely 11,505 frt 20 kr., s jár. követelésének biztosítására az aklii birtokán az 188q augusztus i8-án és 28-án foganatosított biztosítási végrehajtás alkalmával bírói zár alá vétetett. K. Lipót megbízottja által L. Adolf és S. Mórnak a foglaltató hitelező beleegyezése nélkül eladta, tehát hogy jogos gyanuokok merültek fel ellene, miként a hitelező zálogjogának megsértésével a zár alá vett dolgokkal mint sajátjával rendelkezett. M. Károly beismerte, hogy az 1889 augusztus 28-án Budapesten kiállított meghatalmazással K. Lipótot feljogosította arra, miként ez az aklii birtokon levő különféle ingó javait eladhassa, azonban azt tagadja, hogy a foglalásról tudomása volt s állítja, hogy a foglalás eszközléséről csak K. Lipóttól értesült, s hogy 1000 frtot hitelezője részére, a P. Lajos meghatalmazott ügyvéde kezéhez kifizetvén, ez a zár feloldását teljesíteni igérte. Eltekintve attól, hogy a P. Lajos vallomása szerint a zár alól több lefoglalt dolog valóban feloldatott s eltekintve attól is, hogy a K. Lipót és G. Frigyes vallomásaiban említett egyezség M. Károly és P. Lajos között valóban létrejött-e ? tekintve, hogy a vizsgálat adatai szerint a zár alá vett dolgok elárverelése meg nem kiséreltetett s ekként, tekintettel az 1881 : LX. tcz. 106. §-ának ama rendelkezésére, hogy a végrehajtást szenvedőnek jogában áll az árverésen az összeirt dolgok helyett más dolgokat is árverés alá bocsátani, sőt jogában áll az árverés előtt a követelés és járulékainak kifizetését is teljesíteni, mely esetben a vádbeli cselekmény tényálladéka sem foroghat fen ; M. Károly ellen a bűnvádi eljárást meg kellett szüntetni abból az okból, mert megkisérlett