Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

3' szos ingóságának egy részét testvérei között felosztva elvitette. Vádlott azon védekezése, hogy panaszosnő ellen vagyonközösség megszüntetése miatt pert indított, ezen pert megnyerte s az árverés éppen azon napra volt kitűzve a házra, s az tényleg meg is tartatott, tehát ö jogosítva érezte magát a házba behatolni és vélt jogait az ingóságokra nézve érvényesíteni, figyelembe nem vehető, mert az nap mindkét panaszos még a lakás és az ingóságok birtokában volt. Ennélfogva vádlottakat a Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértésében bűnösnek kimondani és tekintettel feddhetlen előéletükre, hogy cselekményök komolyabb következményeket nem vont maga után, őket a Btk. gz. §. alkalmazásával a kiszabott büntetésre ítélni kellett. (1891 nov. 26. 12371. sz. a.) A szegedi kir. itélö tábla: A kir. törvényszék ítélete megváltoztattatik, Kovács Lajos vádlott a Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértése bűntettének vádja és következményei terhe alól teljesen, Borbély Pál pedig csupán a Szűcs Pál Margit ellenében elkövetett magánlakmegsértés bűntettének vádja alól felmentetnek, egyebekben az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik azzal, hogy Borbély Pál a szabadságvesztésbüntetésen felül még 20 frt mellékpénzbüntetésre is Ítéltetik és azzal, hogy Borbély Pál vádlott a 92. §. alkalmazásával nem vétséggé minősített bűntettben, hanem bűntett helyett a Btk. 92. §-a alkalmazásával a magánlakmegsértés vétségében bűnös. Indokok: Özv. Borbély Jánosné sz. Szűcs Pál Margit és özv. Rácz Mária 1889 ápril 16-án bűnvádi feljelentést tettek Borbély Pál ellen, mert a nevezett 1889 márczius 20-án lakházukba beleegyezésük ellenére nejével együtt beszállt, s Kovács Lajos s többek társaságában ott étkezett, majd ingóikat összeszedte és azokon testvéreivel megosztozkodott. Az eljárás adataiból kitűnik, hogy a kérdésben levő lakháznak, melyet Szűcs Pál Margit özvegyi jogon haszonélvezett s melynek egyik szobájában Rácz Mari bérletben lakott, fele része vádlott Borbély Pál tulajdona volt, s a vagyonközösség bíróilag megszüntettetvén, a jelzett napon a ház bíróilag elárvereztetett s azt Dudás Béla ügyvéd vette meg 500 forintért. Az árverés alkalmával mint érdekelt fél szállt be vádlott Borbély Pál az árverezett lakházba, a haszon-