Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

291 alapján alperestől kártérítést követelni jogosult a miatt, mert alperes a B., illetőleg az annak megfelelő 3 /. alatti jegyzék szerint megrendelt árukat részben éppen nem, részben pedig hiányos minőségben szállította felperesnek. Helyesek ezek az indokok annyival is inkább, mert az alperes utazója által kiállított megrendelési jegyekből az alperes által vitatott feltételes megrendelés mindkét számú árura nézve a szállítás tekintetében az utazó által minden feltétel nélkül fogadtatott el és küldetett el alpereshez. De nem helyes azon indok, mely a másodfokú bíróságot a kereset elutasítására vezette, hogy t. i. felperes nem tényleges kárt, hanem elmaradt hasznot követelvén és maga sem állítván, hogy akár az áruknak mástól megszerzésével, akár nem teljesítés folytán más részére kártérítéssel vagy bármily más módon tényleges kárt szenvedett volna, kártérítést ezért nem követelhet. A kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés ugyanis nem zárja ki, hogy a piaczi vagy tőzsdei árral nem biró áruknál, milyenek a szóban levő áruk, a vevő a késedelmes eladótól azon kárának megtéritését is követelhesse (kereskedelmi törvény 272. §.), mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árukat haszonnal tovább nem adhatta. Ez az elmaradt haszon pedig a szakértők egyhangú véleménye szerint teljesen megfelel a kereset tárgyává tett kártérítési követelés összegének, mihez képest alperes annak és a prts. 251. §-a alapján a per és felebbezési költségnek megfizetésére feltétlenül kötelezendő volt. * * L. Dtár r. f. XIX. 23. sz. és XXVI. 179. sz. 93A «hatósági tag» fogalommeghatározásához. — Engedetlenségre egyenes felhívás ? (1893 február 28. 8936. sz. a.) A karánsebesi kir. törvényszék: Kureszku Péter vádlottat a Btk. 172. §-ában meghatározott hatóság elleni izgatás vétségé19*