Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

bocsájtására tehát a bérszerzödés minőségére való figyelemmel is sommás uton kötelezhető. Mindezeknél fogva a kir. járásbíróság illetékességét megállapítani, ennek folyományaként az ügy érdembeni tárgyalását elrendelni, s annak eszközlésbe vétele végett a rendelkező részben megjelölt határidőt kitűzni kellett. (1891 november 28. 6449. szálán.) A pozsonyi kir. itélő tábla: az elsőbiróságnak az illetékesség tárgyában hozott végzését megváltoztatja és az eljáró bíróságot ezen perben illetéktelennek mondja ki, s ennek folytán az elsöbiróság neheztelt itételét az 1881 : LIX. tcz. 39. §. d) pontja alapján az előző eljárással együtt megsemmisiti. Indokok: A felperes cs. és kir. katonai kincstár a keresetet az egyrészről a nagyszombati katonai rokkantak házának parancsnoksága, másrészről néh. Kilcher János közt 1821 január 1 én Nagyszombatban létrejött felsőbb hatóságilag jóváhagyott s ama katonai rokkantak házában az élelmezés és italmérésre vonatkozó A. alatti szerződésnek, annak feltételeinek az alperes részérőli nem teljesítés indokából való megszüntetésére és a szerződéssel az alperes jogelődjének átengedett helyiségeknek visszabocsájtására irányozta. Ezen kereset ellenében az alperes törvényes időben és módon illetékességi kifogást tett azon az alapon, hogy a megszüntetni kért A. alatti szerződés nem bérleti szerződés, a mint ezt a felperes állítja, s ekként az ezáltal létesített jogviszonyok tekintetében az 1881: LIX. tcz. 13. §-a értelmében a sommás perutnak nincsen helye. Az alperesi kifogás kellő méltatása czéljából a kérdéses szerződésnek czime és tartalma veendő bírálat alá. A szerződés czimét illetőleg tény, hogy a kérdéses szerződés maga a szerződést kötő felek által sem neveztetett bérleti szerződésnek, az a ténykörülmény pedig, hogy felperes és a szerződést kötő jogelőd Kilcher Jánosnak jogutódjai valamelyike a szerződést egy más iratban bérleti szerződésnek nevezte, a szerződést kötő felek által létesíttetni szándékolt jogügylet minőségét utólag meg nem változtathatja és ebből a körülményből a felperesileg vitatott bérleti minőség az okiratnak ily minősége szerinti jelzésének hiányában maga az okiratból le nem származtatható.