Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

5 Az A. alatti szerződés tartalma szerint pedig néhai Kilcher János a nagyszombati rokkantak házában az élelmezés és italmérés jogát, az azok kiszolgáltatásához szükséges helyiségekkel együtt minden bérfizetés nélkül kapta a cs. és kir. katonai kincstártól ; tekintve pedig, hogy a bérszerzödésnek alapfeltételei és a szerződést meghatározó jellege épen az, hogy az átengedett jog, illetve tárgyért a jogszerző bizonyos meghatározott bérösszeg, illetve ellenérték fizetésére köteleztessék és tekintve, hogy a szerződés szerinti élelmezési és italmérési jognak néhai Kilchner János, illetve örökösei által való gyakorol hatása főleg a szerződés szerinti kiválóan előnyős módozatok mellett az átengedett jogért való és a bérfizetést helyettesitő viszonszolgálatnak nem tekinthető, hanem az a rendes körülmények közt nyereséget nyújtó jogszerzést képez ; tekintve továbbá, hogy a szerződés 18. pontja szerint vállalt az a kötelezettség, hogy az alperesi jogelőd a neki használatul átengedett helyiségeket és tárgyakat jó karban fentartani és az átadáskori állapotban visszaadni magát kötelezte, mint a visszteher nélküli szerződésnek okszerű következménye oly mellékes kötelezettséget képez, mely az állítólagos bérleti szerződés viszonértékét meg nem állapítja és ekként a szerződés tartalmának és czimének megállapítása irányadó szintén nem lehet: mindezeknél fogva, figyelemmel a szóban forgó szerződésnek tárgyára és lényegére, a mi szerint annak minősége megítélendő, azt a szerződést bérleti szerződésnek tartani annál kevésbé lehet, minthogy az ellen tanusit még a szerződés létrejöttének az alpereres által állított és felperesileg tagadásba nem vett az az oka is, hogy az alperesi jogelőd a szerződés szerinti előnyöket a felperes kincstár irányában szerzett érdemei elismeréséül és jutalmazására kapta. A kérdéses szerződés vitatott minőségének hiányában az arra alapított kereset az 1881. évi LIX. tcz. 13. §-ának dj pontja szerint a sommás eljárásra nem tartozván, az eljáró bíróságot az elsőbirósági végzés megváltoztatásával illetéktelennek kimondani •és a keresetet helytelen per uton folyamatba tett felperest az okozott perköltségekben elmarasztalni, az érdemben hozott Ítéletet