Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

238 lan birtokát és használatát átengedte volna, s nem tartotta volna mind e mai napig annak összes hasznait kizárólag magának s nem elégitette volna ki ez által maga magát tartási igényeire nézve. A miért is felperest a közte és alperesek között kötött adás-vevési szerződésre alapított keresetével annál inkább el kellett utasítani, mert 2. r. alperes által irányában tanúsított tettlegesség jelen szerződés felbontására a már felhozottakon kívül annál kevésbé szolgálhat okul, minthogy azt 2. r. alperes felperes irányában nem is jelen kereset megindítása előtt, hanem csak annak megindítása után követte el, s abban 1. r. alperes nem is vétkes. Minthogy végül a kereset alapjául szolgáló szerződés kétségtelen tartalma szerint alperesek felperestől a kültelki ingatlannak birtokukba való bocsátását jogosan követelhetik, e részben előterjesztett viszonkeresetöknek helyt adni s felperest az 1/A kültelki ingatlannak alperesek birtokába és használatába leendő bocsátására kötelezni kellett. (i8gi deczember 1. 17Ö4. szám alatt.) A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében helybenhagyatik, egyéb részében azonban ugyanazon ítélet megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A kereset főtárgyára és a viszonkeresetre nézve a másodbirósági ítélet megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó az abban felhozott indokokból és azért: mert az A. a. szerződés, mely szerint felperes a peres ingatlanokat avval a kötelezettséggel adta át alpereseknek, hogy az ő és neje halála után az örökös társakat a szerződésben kitett összeggel kielégítsék, addig pedig felperest és nejét tisztességesen eltartsák, lényegileg nem viszterhes, hanem ajándékozási szerződést képez, mely tekintettel arra, hogy alperesek nem is állítják, hogy a kikötött tartás az átruházott ingatlanokból ki nem kerülhet, olyan vagyoni előnyt volt hivatva biztosítani alpereseknek már magának a tulajdonjognak átruházása által, melyre különben alperesek felperes életében nem számíthattak. A szerződésnek ezen természetéből következik, hogy azt az ajándékozó érdemetlenség indokából visszavonhatja s ezt az érdemetlenséget a tanuk vallomása és a csatolt bűnügyi iratok