Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

237 békés egyetértésről, e mellett a beszerzett bűnügyi iratokból kétségtelen, hogy 2. r. alperes felperes ellenében a Btk. súlya alá eső tettlegeskedésre ragadtatta el magát s ezért jogerejüleg elitélve is lett, felperest mégis keresetével elutasítani s alperesek viszonkeresetének helyt adni kellett azért, mert felperes egy szóval sem állítván, hogy a közte és alperesek közt létrejött szerződés bár csak részben is ajándékozási ügyletet képezne, — mindenekelőtt azon vád, hogy 2. r. alperes felperest tettlegességgel súlyosan bántalmazta, jelen kérdés elbírálása körül a bírói mérlegelésből kiesik, 2. rendű alperes ezen tette ugyanis, bármennyire legyen is az különben erkölcsi szempontból kifogásolandó, csak akkor jöhetne tekintetbe, ha a felek között történt vagyonátruházás akár egészben, akár részben ajándékozást képezne. Adás-vevési szerződés esetében azonban csak a szerződés határozott rendelkezései lévén irányadók, a szerződés érvénytelenítését nem erkölcsi, hanem csak oly jogi körülmények indokolhatják, melyek közvetlen magából ezen szerződésből erednek. Már pedig felperes nemcsak nem tagadta azon alperesi állítás valóságát, hogy ő a szerződésbeli ingatlanokból a kültelki birtokot alperesek birtokába és használatába át nem adta, hanem ezt határozottan beismerte, sőt hozzá tette, hogy a belsőséget is csak részben engedte át alperesek birtokába. Ily körülmények közt pedig igen természetes, hogy valamint alperesek felperest és nejét a kikötött szerződésszerű tartásban nem részesíthetik, sőt arra a szerződés 3. pontjának egyedül elfogadható értelmezése szerint nem is kötelesek, azonképen felperes a szerződés ezen pontjának nem teljesítése miatt alperesek ellenében a szerződés felbontását nem követelheti. Sőt mert alperesek a szerződéssel járó egyéb terheket sajátjukból tartoznak viselni a nélkül, hogy azok fejében a szerződés biztosította előnyöket is élvezhetnék, igen valószínű, hogy a felek közti folytonos czivódásnak is az az oka, amit alperesek e részben felhoznak, hogy t. i. felperes már kezdettől fogva szerződésszegő volt alperesek irányában. Felperesnek mindezeknél fogva csak akkor lehetne joga alperesek ellenében a szerződés felbontását követelni, ha maga részéről a szerződést betöltötte, ha alpereseknek a kültelki ingat-