Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

236 ennek visszaadására lehetett kötelezni. (1891 január 31. 8605. szám alatt.) A pécsi kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja és helyt adva alperesek viszonkeresetének, kötelezi felperest, hogy a gamási 17. számú tjkvben felvett V4 kültelki birtokot összes tartozékaival együtt alperesek birtokába és használatába bocsássa. A perköltséget a felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: Felperes a keresete mellett A. alatt másolatban felhozott, Lengyeltótiban 1885 márczius 20 án kötött szerződéssel maga bizonyította, hogy a gamási 17- számú tjkvben A. I. 1 —13. sorszám alatt felvett V4 telek ingatlant összes tartó zékaival együtt a szerződésben részletezett vételár mellett eladta fiának, Bogdán György 1. r. alperesnek és annak nejének, 2. r. alperes Szekeres Annának. Ugyanezen szerződés szerint tartozott volna felperes ezen ingatlanokat alperesek birtokába és használatába bocsátani, alperesek pedig tartoztak a vételár kamatai és 1. rendű alperes örökrészének előleges átadása fejében eladó felperest és ennek nejét halálukig maguknál a házban lakással, tisztességes és panasztalan élelmezéssel s minden egyéb szükségessel ellátni, őket ápolni, beállandó haláluk esetére pedig tisztességesen eltakarítani. A mennyiben alperesek mint vevők ezen szerződésbeli kötelezettségüknek eleget nem tennének, a kötött szerződés hatályát veszti s alperesek kötelesek az általuk megvett ezen ingatlanokat nemcsak az eladó, hanem nejének is tulajdonába visszabocsájtani. Felperes a jogérvényesen megkötő t ezen adás-vevési szerződést azon az alapon kéri felbontani, mert alperesek őt és nejét nemcsak nem ápolják s tisztességes éspanasztalan élelmezésben nem részesitik, hanem velők folytonosan perlekednek s őket gyalázó szavakkal illetik, sőt válaszbeli előadása szerint 2. r. alperes felperest tettleg is bántalmazta, minek folytán ez a büntető bíróság által fogházbüntetésre is Ítéltetett. Ámbár pedig a per során hit alatt kihallgatott tanuk vallomása folytán a perrendszerüleg beigazolt ténynek veendő, hogy egyrészről felperes és neje, másrészről alperesek között a czivódás és a gyűlölködés állandó, sőt a felek közt szó sem lehet